„Ha a kertre gondolunk, akkor először a falakkal elzárt vagy elkerített kert jut eszébe mindenkinek. De miért releváns ma a kerttel foglalkozni?
Nagy kutatómunkát végeztem a kertszimbólumok jelentései és ábrázolásai kapcsán, érdekelt, hogy a különböző művészeti korokban milyen jelentése van, és, hogy miképpen kapcsolódik össze a különböző korokban az Édenkert-ábrázolásokkal. Csináltam is erre egy kiállítást. A mostani tárlat, – amiben ez a kép is szerepel – annak a folytatása, azt keresi mi ennek a szimbólumnak a relevanciája a jelenünkben.”
„A munkáimban a kert a menedéket szimbolizálja, a folyton rohanó és social mediával átitatott világban az embernek szüksége van egy fiktív menedékre, ami nyugvópont lehet, az elcsendesedés, a magány és a befele fordulás tere.
Ide lehet kapcsolni még a klímaválságot és az ebből eredő szorongást is, ami sokunknak észrevétlenül kúszik be a mindennapjaiba és válik azok meghatározó részévé. De a kert mint menedék erre a szorongásra is lehet egy válasz.”
„A kép alapja egy szőnyegmotívum, indaszerű növényi mintáival és picike állatábrázolásaival, utalás a perzsa szőnyegekre, perzsa kertekre, és az archaikus édenkert ábrázolásokra. Ezen jelennek meg különböző szobanövények és két porcelánkutya középen. Egyébként a képeimen az állatok mindig vagy mint porcelánfigurák, vagy mint szőnyegmotívumok jelennek meg. Mozgásban vannak, de élettelenek. Tudatos döntés, hogy mindig csak a növények élnek, a képen megjelenő figurák csupán díszítőmotívumok.
Fontos, hogy a képeken csak olyan dolgok jelenjenek meg, amik bármelyik otthonban is megtalálhatóak, használati tárgyak, dísztárgyak és növények.
Szeretem a szimbólumokat és fontos nekem az általuk való kommunikáció. A mostani kiállítás képein például a kutya, mint egy őrző, védelmező szimbólum több képen is feltűnik.”