„Kültéri kiállítás volt, amit a project833 szervezett, és az 1720-as évek szegedi boszorkánypereit járta körül.
A kosszarv szimbolikája, ami az idők folyamán különböző stációkon ment keresztül különösen érdekes, nagyon összetett, hullámzó és változatos jelentésrétegeket hordoz. A pogány vallásokban ezt a motívumot még a természeti erők isteneivel kapcsolták össze, erőt jelentett termékenységet és bőséget, majd a kereszténység elterjedésével, ez a motívum előbb az újjászületés és a hit majd később a gonosz istenek, démonok, és a sátán szimbóluma lett. Több vallásban is fontos motívum, például megjelenik a zsidóknál is mint a megtérést és megváltást jelképező kürt.”
„Általában nem különösebben illusztratívan kezelem a munkáimat, hanem mindig az anyagok szimbolikája által szeretnék valamit kifejezni, és azt gondoltam, hogy ezt a kosszarvat használva izgalmas interakciót tudok teremteni a mű és a környezet között.”
Mónika anyaghasználatában újat hoz a kosszarv beillesztése.
„Ez a mű élesen elválik a korábbi munkáimtól, eddig nem voltak a művekben szarvak kagylók, fosszíliák, vagy hasonló matériák. Alapvetően festett, formázott fából készítek objektumokat, ez a munka is egy ilyen darab. Ez a formázott fa keret króm festékkel van lekezelve és egy membrán szerű műgyanta hártya feszül benne, ami magának a szarvnak – ami szintén bele van applikálva – a fraktálszerű részleteit mutatja.”
„Általában ezekben az objektumokban az emberi és nem emberi nézőpontok váltakoznak. A fókuszomban a természet és az ember kapcsolata áll és a különböző anyagi minőségeket, matériákat ütköztetem. A modern technológia és spiritualitás közti különböző kapcsolódások is foglalkoztatnak. Érdekelnek az emberi és nem emberi életformák közötti átjárások, az anyagi interakciók révén, mint például természetes és mesterséges kapcsolata. Ez megmutatkozik magában az anyaghasználatban is, ahogy a fa keret találkozik a hideg fémes felülettel, valamint a gyantával, ami egy nagyon műanyag érzetet kelt, azon pedig a festés, ami egy bőrszerű, hússzerű külsőt ad neki.”
Mint a képeken is látszik, a mű két különböző fázisában is részt vett az eseményeken.
„Először még csupaszon a műgyanta hártya nélkül. Keretként a szarvval, a természetbe illesztve volt jelen. Kiegészítve indákkal, és fa elemekkel. Utána jött rá a szokásos üvegszerű hártyás műgyanta réteg.”
Üveges Mónika HELIX című műve egy Rianás eseményre készült, ami a szegedi Boszorkányszigeten volt.