Csupán néhány fotográfia és egy videómunka alkotja az anyag gerincét. Helytállóbbnak érezném, ha a Gyűjtemény helyett csak az alkotó nevét tűntették volna fel, ne adj isten a kamara jelleg is bekerült volna a tárlathoz tartozó leírásba. A dorgálás ellenére sem kell a látottakat rögtön leírni. A költőként indult Ladik Katalin munkássága van olyan izgalmas, hogy a szentendrei Ferenczy Múzeum teret adjon neki. AZ ÖSSZES KÉP: Részlet Ladik Katalin kiállításából, Ferenczy Múzeum, Szentendre, 2023.
Ladik Katalin művészete provokatív. Gyakran ellenérzést, meghökkenést vált ki sokakból, akik nem tudják mire vélni amit látnak, hallanak. Hasonló cipőben jártam én is, amikor közelebbről is megnéztem egy-egy fotót. A felvételeken természetesen kivétel nélkül a művésznő szerepel, ám bizarr pozitúrákban. Például a Poemim (1978) című sorozaton az egymás mellé rendezett fotográfiákon a fiatal Ladikot látjuk üveglappal a kezében. Eleinte csak komoran néz mögüle, majd rányomja arcát az üvegre, eltorzítva ezzel mimikáját. Meglepő? Kétségtelenül az, ahogyan a fizimiskáját direkt „roncsoló” Ladik groteszk arcokat ölt. Szerencsére a sorozat utolsó darabján visszatalál önnönmagához, noha haja továbbra is kócos, rendezetlen. A body art-ot művelő Ladik önnön nőiességét rombolja ily módon, felvállalva torzóvá vált arcait, hiszen azok is ő maga.
Hasonló bizarr érzetet váltanak ki a Hairself (1982) és Poemask (1982) képsorozatai. A Hairself performanszán Ladik egy hálót, majd lángvörös parókát húz fekete hajára. Hosszú, hálós ruhája is rásegít az átalakulásra, de igazán a dús póthaj változtatja meg küllemét. A csodás metamorfózis végeztével ott áll előttünk kissé megszeppenten, merjek-e avagy sem a mikrofon elé lépni és megköszönni átalakulásomat az abban közreműködőknek.
A Poemask mintegy folytatása a Hairself-nek. Az átalakult Ladik tud még meglepetést okozni. Kesztyűt, szemüveget húz, majd ez utóbbit orcájával együtt lefújja spray-vel. Mikor úgy látja, feje teljesen be van terítve, leveszi okuláléját amely mögött „kikandikált” tágra nyílt szeme. Hogy a csodálkozástól nyílt-e tágra? Meglehet, hiszen a művelet valóban ámulásra ad okot. 
Az említett előadásokban Ladik Katalin mintegy „játszik” a testével, bolondozik a hajával. Elmondása szerint a „haj mint motívum fontos egy nő életében” – olvashatjuk P. Szabó Dénes kulturális újságíró tollából, aki interjút készített vele. A riportból több érdekes dolog is napvilágra került. Amíg a Poemim alkotásaival Ladik elvárt, ideális nőiességét alakította torzóvá, addig a Poemask fordítása szerint Vers maszkot jelent. A címadás nem véletlen. Ladik Katalin pályáját költőként kezdte. Az irodalom munkásságának fő mozgatórugója, de kísérletező attitűdjével a performansz és a hangművészet terén is alkot.
Ha már hangművészet. A kifüggesztett fotogárfiák mellett egy videómunka is látható. A különféle performanszokat levetített képsorok egyikén Ladik Katalin a Tavaszi szél vizet áraszt örökzöld (Freddy Mercury által is elénekelt ) dalát adja elé spray-vel befújt fejjel, torzított hangon. 
Meglepően mulatságos Ladik Katalin szürreliasztikus művészete, aminek már nincs akkora létjogusultsága mint a 70-es, 80-as években amikor a body art (testművészet) virágkorát élte. A nem szerepeket és archetípusokat kétségbe vonó alkotó testé, hangját használja műveihez. Végeredményben elég jól.
