Baljós árnyak

Politika, késelés, lassulás. A világ legnagyobb kortárs művészeti cégének floridai ágát utolérte a konszolidáció. Art Basel in Miami Beach.

az előző évek megfontolás nélküli,

villanásszerű tűzijátéka

átadta helyét a kiegyensúlyozottabb,

de nem kevésbé jövedelmező tempónak

 

Pálmafák és szoborpark az örök élet igézetével, Art Basel in Miami Beach, 2015

© Art Basel

Nem lehet örökké erőltetni a sunshine&happy életérzést.

Még Miamit is utolérte a politika.

Egyrészről nagyon is kellemes módon: a karibi szálon. Ugyanis Kuba csak egy ugrásra van innen, Floridában él a legnagyobb emigráns kubai közösség, a hidegháború pedig nagy lépésekkel enyhül a szigetország és az Egyesült Államok között. Kurátorok, galériások és mindenekelőtt a gyűjtők sáskahadként lepik el Havannát, szimatolva a tehetségek és a nagy befektetés után. Bár a képzőművészet eddig se számított embargós műfajnak, most már olyan könnyű a beutazás és a bankkártyás vásárlás az amerikai állampolgárok számára, hogy tömegesen érkeznek. Nemcsak a floridai, hanem a manhattani gyűjtők is. És a hullámot meglovagolva, jönnek a kubai művek is a nagy miami-i vásárra.

Az ácsokról elnevezett felfutó kubai művészkollektíva, a Los Carpinteros Duo Rojo című 2015-ös műve a New York-i Sean Kelly Gallery standján, Art Basel in Miami Beach, 2015

© Art Basel

De a politika sötét árnyait se lehetett kizárni (a San Bernardinó-i tömeggyilkosság is az art fair ideje alatt történt): „A vásáron és környékén tapasztalt fokozott biztonsági ellenőrzés miatt – írja az Art Newspapera látogatók az idei Art Basel in Miami Beach-en nem tudták elfelejteni a külső politikai bizonytalanságot. A hatás belül is láthatóvá vált, egyértelművé téve, hogy még a medencés partik városában, Miamiban sem lehet megrendezni nemzetközi művészeti börzét a levegőbe cuppantott puszik és a konzumálás megszokott módon elszigetelt buborékjában.

A közel-keleti konceptuális művészet nagy öregjének, a dubaji Hassan Sharifnek cipőinstallációja az Alexander Gray Associates standján, ami a sehová sem tartozó emigránsokra emlékezik, Art Basel in Miami Beach, 2015

© Art Basel

A betüremkedő külvilági árnyakat még tovább fokozta a helyi horror. Egy látogató – ismeretlen okból – zsebszikével esett neki egy nézelődőnek, úgy megsebezve a nyakát, hogy komoly sérüléssel vitték az ambulanciára. A jólöltözött, csinos ázsiai nők között zajló drámát a látogatók könnyen vélhették látványos, fehér blúzra vért fröccsentő performansznak, de a terrorveszélyre kiképzett biztonsági őrök pillanatok alatt elkapták a támadót.

A piac beleunt

a frissen végzett,

huszonéves tehetségek

nyakló nélküli csodálatába,

és visszafordult a jól bejáratott,

komoly életművet maguk mögött tudó

alkotókhoz.

Nem véletlen, hogy a politika előtérbe kerülhetett, hiszen a kereskedés ritmusa érezhetően lelassult. Ahogy az Artsy kritikusa írja: „az előző évek megfontolás nélküli, villanásszerű tűzijátéka átadta helyét a kiegyensúlyozottabb, de nem kevésbé jövedelmező tempónak”. Nem tiporják egymás sarkát a licitáló vip vendégek, hanem tisztes mederben csörgedezik a vásárlás, akárcsak legutóbb a Frieze-en. Az egymillió dollár feletti tételeket felváltották a kezelhetőbb, hatszámjegyű eladások. Abból viszont van bőven, a galériások nem panaszkodnak! A tisztességes üzlet, az tisztességes üzlet. Sőt, még örülnek is, hogy az őrült roham helyét átvette a megfontolt és elmélyült költekezés.

Galerie Buchholz (Köln / Berlin / New York) standja, közepén Simon Denny posztinternetes installációja, Art Basel in Miami Beach, 2015

© Art Basel

„Azt hiszem – mondta az Artsy-nak a Lisson Gallery igazgatója, Alex Logsdaila – a lassulás az eladott művek tekintetében értendő. Az emberek megállnak, hogy elgondolkodjanak a vásárláson. Ez pedig végső soron jó dolog. Egy ideje az 'oké, ezt vinném, és ezt, és ezt'-jellegű pillanatnyi döntések vezérelték a vevőket, ami nem igazán egészséges. A villámgyors döntések miatt olyanokat is megvettek, amit nem szükségszerűen szeretnek, vagy amit nem gondoltak végig kellő mértékben.”

A piac beleunt a frissen végzett, huszonéves tehetségek nyakló nélküli csodálatába, és visszafordult a jól bejáratott, komoly életművet maguk mögött tudó alkotókhoz. Következzék hát a képgaléria (klikk a fotóra!), tollas medvékkel, fifikás installációkkal és magenta lufikkal:

A Galerie Perrotin, Párizs standja, Art Basel in Miami Beach, 2015

© Art Basel

— Rieder Gábor

2015. december 08., kedd 19:50
kapcsolódó cikkek
ajánló

Ekrem Yalcindag: Feels Like Home. Again

Ekrem Yalcindag: Feels Like Home. Again c. // Molnár Ani Galéria

támogatók