Artkartell - KristofLab: Artificial Paradise

AZ ÖSSZES KÉP: Részletek KristofLab Artificial Paradise c. kiállításából, MAMŰ Galéria, 2025.

Az Artificial Paradise természet és civilizáció új, mégis már megszokottnak tekinthető jelenségeivel foglalkozik. A technika ugrásszerű fejlődésének és az iparosodásnak köszönhetően természet és ember viszonyának hierarchikus jellege tovább mélyült. Az ember által kialakított, módosított természeti területek, a mesterségesen életben tartott, látványelemként funkcionáló urbánus növényzet extrém trendjei, illetve a napfényt sohasem látott élelmiszeripari növények jelensége megfogalmazhatja bennünk a kérdést: mi az, ami mindebből még természetként definiálható? Hol helyezkedik el napjainkban a határ a mesterséges világ és a természet között? A természet aktuális képe tükrözi a civilizáció állapotát: a látszólagosság, a műviség és a kizsigerelő egyenlőtlenség szembetűnő. A kapitalizmus korában a természet is termékké vált: az élelmiszeriparban kilóban és pénzben, nem pedig minőségben mérhető, rövidtávra tervezhető tömeggyártmány; egy hangzatos szlogen, amellyel vállalatok és politikusok is szívesen zsonglőrködnek, más tekintetben pedig instagramkompatibilis jellege határozza meg értékét. KristofLab művészeti praxisában természet és civilizáció, vadon és ember kapcsolata eddig főként az urbanizáció, az ember mesterségesen kialakított élőhelye, a város és annak szimbóluma, a toronyház képében jelent meg. Két élőhely találkozik szembe ezeken a festményeken: lakótömb és természet, a kérdés pedig, hogy létrejöhet-e közöttük harmónia, egyelőre nyitva marad, a glitch (hiba) esztétikai jegyeinek feltűnése a műveken mégis gyanút kelt. A kapitalizmus természetképének bizarrságát tükröző multimediális installációk kiemelik a jelenség egy lehetséges nézetét: egy utópisztikusnak ható, idegen világ, ami már a sajátunk. A természetet saját képünkre formálva teremtettük újra. / Cserhalmi Luca, esztéta

KristofLab: Artificial Paradise

Szeivolt Katalin: Szélcsend