Nekik és nekünk is az a fontos,
hogy együtt legyen a hip-hop minden válfaja.
Amikor ez létrejött a '70-es évek Amerikájában,
akkor még erről szólt.
A rendezvény címe Beton Piknik SR UG. Mit fednek ezek – a szubkultúrát minden bizonnyal aktivizáló – rövidítések?
Fekete Zsolt: Egész pontosan „SR UG találkozó”. Ugyanis azok az underground pofák, akik hozzánk hasonlóan a kultúráért, vagy nem feltétlenül a pénzért csinálják azt, amit csinálnak, vagyis tudnak még őszintén festeni vagy zenélni, elsősorban ők vannak meghívva és ők töltik ki a programot. Barátkozunk és ismerkedünk.
De mi az SR UG?
FZs: Secret Reality Underground találkozó.
Ez lesz az első ilyen a Szentendrei úti volt textilgyár területén, a PP Centerben?
Pátkai Marcell: Volt már egy hasonló rendezvény, Oops címmel a PP Centerben, amit a Partizán Műterem és Galéria szervezett. Így kerültünk kapcsolatba az SR UG-val, akik szintén részt vettek a megvalósításban. A PP Center Jégtörő utca felé eső, 130 méter hosszú kerítését festette ki negyven alkotó, de kiállítás és rap koncert is volt.
Budha Tomi: Mindig azt mondják, hogy Budapest a lehetőségek városa – pénz nélkül. Ez is erről szól: nem a pénz számít, hanem hogy van egy helyszín, van egy lehetőség és vannak az emberek. Remélem, hogy most – kicsit meghazudtolva önmagunkat – problémamentesen tudunk megszervezni egy olyan eseményt, ami tíz év múlva visszanézve, akár kultikus rendezvénnyé válik majd.
Ilyen ambiciózus vágyak fűtenek titeket?
BT: Szükség van „hiánypótló” rendezvényekre, mert a korábbi évek kultikus szervezői bizonyos értelemben „kiöregedtek” a szakmából.
FZs: Inkább úgy fogalmaznék, hogy elüzletiesedtek a dolgok. Azok a képviselők, akik régen ezzel foglalkoztak, ma inkább üzletemberek vagy egyszerűen már más dolgokkal foglalkoznak.
BT: Nem valódi nemzedékváltásról van szó, de az ember 16-tól 20 éves koráig minden hülyeséget megcsinál, utána viszont kicsit asszimilálódik a környezetéhez. Szerintünk viszont fontos lenne bevonni a fiatal generációt is, akiket nem a márkahűség érdekel, hanem az alapok és a gyökerek, hogy az emberek együtt hallgatnak zenét, együtt breakelnek vagy együtt graffitiznek. A 35-40 évesektől egészen a 16 évesekig ezek az arcok boldogan találkoznának, nemcsak a legnagyobb mainstream rendezvényeken – hanem a kultúra vonzásában is.
Jó helyszín egy hip-hop eseményhez a PP Center?
FZs: Ideális tér, falfelület, hangulat és lelkiség. A PP Centerben egyébként is jelen van a művészet, a házigazda Artkartellnek is itt van a székhelye.
BT: Ez egy nagyon jó helyszín, közel a budai grafiti kultikus színtereihez, a Filatori gáthoz és a Kaszás dűlőhöz.
PM: Olyan képzőművészek is részt vesznek az eseményen, akinek a PP Centerben (Partizán Műterem és Galéria) van a műtermük. A PP Center azért alkalmas erre az eseményre, mert a kulturális felelősségvállalás jegyében megfogant „Teret adunk törekvéseinek” programunk lehetőséget tud nyújtani hasonló szubkulturális eseményeknek. Nemcsak egyféle, hanem a közeg különféle kulturális megnyilvánulásainak egyszerre tudunk teret adni: a breaktől, a falfestésen keresztül, a képzőművészeti kiállításig. Mivel ennek a színtérnek a képviselői nem kereskedelmi célból alkotnak, fontos, hogy legyen olyan támogató, aki mögéjük tud állni. A sokféle tevékenységet felölelő Artkartell épp ilyen, itt a „használd a teret” ernyője alatt mindenféle összművészeti projekt létrejöhet.
Az SR bulik viszont
inkább hasonlítanak
az eredeti hip-hop műfajhoz.
Az jön el, aki ezt érzi.
Az összművészet kellemesen tág kategória. A Beton Pikniken milyen műfajok jelennek meg egész pontosan?
PM: Falfestés, kiállítás (a „magasabb” képzőművészetnek), break bajnokság és újcirkuszi előadás, ami vegyíti a táncot és a színházat...
FZs: … és a slam poetry, ami bizonyos értelemben napjaink költészete.
Hogy válogattok az underground igazi ősforrásából táplálkozó alkotók közül a programhoz?
FZs: Öt-hat éve elvált az úgynevezett „underground” útja a piacorientáltabb zenei produkcióktól, mert azon a térfélen kialakult egy hatalmas felvevőpiac. Közben viszont csomó más csapat háttérbe szorult, akik nem indultak el azoknak a népszerű underground bandáknak az útján, akik rendszeres vendégek a fesztiválokon, rádiókban és tévékben. Az SR bulik viszont inkább hasonlítanak az eredeti hip-hop műfajhoz. Az jön el, aki ezt érzi.
Nem egy folyamatos evolúció, ahogy az undergroundból a mainstream felé lépegetnek a szereplők?
BT: Inkább úgy mondanám, hogy többféle hozzáállást képviselő alkotók élnek egymás mellett.
FZs: Van, aki már a kezdet kezdetén is ott volt, de mégsem indult el ezen az új úton. A még mindig őszintén zenélő, értéket képviselő bandákkal az elmúlt pár évben alig foglalkozott valaki.
BT: Mert a számukra nyilvánosságot jelentő rendezvények, mint a Crime City vagy a Mikrofon Party már nincsenek. Nekik és nekünk is az a fontos, hogy együtt legyen a hip-hop minden válfaja. Amikor ez létrejött a '70-es évek Amerikájában, akkor még erről szólt.
FZs: Mi pedig most összefogjuk ezeket a csapatokat, illetve maguktól beállnak a Beton Piknik szellemisége mögé.
Könnyű volt meghívni a fellépőket, a résztvevőket?
FZs: Nagyon könnyű volt, hiszen sokan maguktól jelentkeztek. Tudják pontosan, hogy milyen szellemiséget képvisel ez a buli. Nem is jó szó rá a buli, inkább csapatépítés...
BT: … vagy még inkább: speciális osztálytalálkozó. Azok az emberek, akik a hobbijukból fakadóan kötődnek ehhez a szcénához, most végre találnak maguknak egy jó eseményt.
FZs: Itt lehet találkozni hasonló pofákkal az ország másik feléről is. Nem olyan széles ez a színtér, így hosszú távú barátságok tudnak kialakulni ilyenkor.
Ha nem is osztálytalálkozó,
de egy szubkultúra találkozója,
ahol egy helyen találkozhatnak
a zenei előadók a falfestés
meghívott „krémjével”.
BT: A graffiti épp abban különbözik a többi képzőművészeti ágtól, hogy sok minden benne van. Különféle stílusú dolgok, a pop arttól a koncepten keresztül, a fotóreálig. Az a közös ezekben a széles spektrumot átölelő érdeklődésű emberekben, hogy rapzenét hallgatnak, amihez a fal iránti vágy, illetve tisztelet vitte el őket.
Mi fog történni a falakon?
PM: 61 művész, köztük külföldiek is, festik majd a falakat a régi textilgyár egy nagy kültéri folyosóján.
BT: 93 méter hosszú, négy méter magas fal áll a graffitisek rendelkezésére.
Mikor kezdődik a program?
FZs: Kapunyitás délben. Néhány művész korábban érkezik és már akkor dolgozni fog a saját motyóján. Déltől folyik a falfestés, miközben az ország minden pontjáról érkező DJ-k és MC-k dzsemmelnek egész nap a színpadon. Este kilenctől pedig ugyanez folytatódik odabenn a csarnokban. Egymásnak adják a mikrofont az MC-k, a lemezjátszót a DJ-k, merthogy annyian vannak, hogy mindenkinek csak egy rövidebb idő jut, utána meg mehet vissza barátkozni és bográcsozni.
PM: A break bajnokság selejtezője zajlik napközben, este pedig a döntő. Az esti koncert sessiont a cirkuszelőadással egybekötött slam poetry est nyitja meg, utána pedig kezdődnek a rap koncertek. Ha nem is osztálytalálkozó, de egy szubkultúra találkozója, ahol egy helyen találkozhatnak a zenei előadók a falfestés meghívott „krémjével”.
FZs: Aki nem részese ennek a kultúrának, az is át tudja érezni, mert mindenből kap egy kiváló ízelítőt, hiszen minden műfajt a szakma legjobbjai mutatnak be.