Artkartell - Hakni

Részlet Karácsonyi László Hakni című kiállításából, 2016, Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros

a magaskultúrából lepottyant
szemét és a banalitás
fellegváraiból épített mágikus bázis

Részlet Karácsonyi László Hakni című kiállításából, 2016, Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros

Megérkezett a dunaújvárosi ICA-ba a crazy pop legfényesebb csillaga megannyi pislákoló dióda formájában – Hakni címre keresztelve az utóbbi öt év anyagából válogatott bemutatót, ha már a főváros helyett éppen a Vasmű városában érte utol a siker neoluxszal felfújt dicsfénye.

Karácsonyi László minden kiállítása per definitionem Karácsonyi tárlat, de a bőkezű ajándékok ellenére nincs idő az elérzékenyülésre, mert rögtön az infantilizmus vallásának bálványai fogadják a látogatót félúton az OBI és a töltés melletti kocsma miliője között: a Szt. Sebestyén darts interaktív áldozata 100 pontos telitalálat, míg Szűz Mária szobra sarokcsiszolóval felturbózva erősíti az égi kórust – Holy Shit!

Egy negyvenhez közelítő fiatal alkotó nekrospektív tárlatának mindig jól áll, ha szétfeszíti időkoordinátáit, a Robotgyerekkori önarckép legkorszerűtlenebb technikával készült tipegőjétől a tekintetével látogatókat pásztázó, bedeszkázott Múmiaportré(m)ig, amivel megelőlegezi a kiváltságosoknak kijáró tartósító eljárást, amit közvetlenül a Sufni mögött végezhetünk el. A Sufni installációja a múzeumi tér otthonos meglékelése, amely végre hűen reprodukálja a Karácsonyi-féle barkácsműhely káoszesztétikáját a korábbi white cube-ok kissé steril prezentációi után: a magaskultúrából lepottyant szemét és a banalitás fellegváraiból épített mágikus bázis minden eleme a prehisztorikus gyerekkor poszt-traumatikus manifesztuma.

Részlet Karácsonyi László Hakni című kiállításából, 2016, Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros

A Hakni elsősorban
lokális öröm,
ezért szerencsére
az ICA kiállítóterének
kirakatába kerültek
a város száműzött
próbabábui

Részlet Karácsonyi László Hakni című kiállításából, 2016, Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros

A Gobelin-fal meleg hangulatú enteriőrje egyesíti a second-hand rokokó tévedéseit a háztartási trash kincseivel, így Jean-Honoré Laconard Hintája szabadon leng a levegőben, kiszabadulva kényszeredett műtárgy pozíciójából. A Csaj gibbonnal az új Hölgy hermelinnel, mert a gépi szőttes kézzel átírt per-verziója felfedi prioritásainkat: az ideális tájban mindig helye van a kamaszos szoftpornónak vagy a kukucskálás örömének a Tiziano buszmegálló és a Deep Show minid(io)rámája előtt. „Közösülés után minden állat szomorú”- mondja Hu-li, a Pelevin regény rókalánya, ám Karácsonyi autista gyerekszobája megannyi kacér hostessével (Kitsune rókatündér) ellátott Édenében senki nem szomorú, mert a diavetítőben felejtett pin-up girl emléke örökre a tapétába égett.

Részlet Karácsonyi László Hakni című kiállításából, 2016, Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros

Les Xmas akkor a legnagyobb, mikor 12 centis akciófiguraként műveli esztétikai kalandozásait: bár a Partizán Műterem katonájaként szolgál, inkább régi vágású, krómozott páncélú Szent Györgyként küzdene kedvenc dinoszaurusza ellen, ha épp nem saját maga lenne az elveszett Raptor Kid, aki egyszerre kívülálló és közkedvelt fétisállatként közlekedik az unalmas humanoidok világában. A Tüskegyík Pszeudofossziliája elevenebb, mint valaha, ahogy konzumálódásának szekerét, vagyis bevásárlókocsiját tolja egy még nagyobb bevásárlókocsiban – az installálás végtelenített önreflexiós játéka a legsúlyosabb fantomébredés: amikor azt hisszük magunkhoz tértünk a művészet delíriumából, még javában álmodunk.

Részlet Karácsonyi László Hakni című kiállításából, 2016, Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros

A Hakni elsősorban lokális öröm, ezért szerencsére az ICA kiállítóterének kirakatába kerültek a város száműzött próbabábui, így négy-öt stabil néző mindig akad: ready made-ek élveznek ready made-ekre, miközben a bugyiba bújtatott szellőzőcső (Cím nélkül) alatt köröző Cápa soha nem fogja felnyitni a konzervdoboz titkát. Raptor Kid nem tiszteli a képzőművészet intézményrendszerét, mert nincs benne semmi tiszteletreméltó: munkái láttán Duchamp elégedetten játszana tovább – ha élne – McCarthy elcseszett sakk-készletén, amin ketchupös flakon és mikulásfigura helyettesíti az Uralkodókat.

Részlet Karácsonyi László Hakni című kiállításából, 2016, Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros

Karácsonyi László a rajzfilmszereplők hangján adja vissza a nevetés energiáit a lerongyolódott pátosztól és coolra hangolt hipszterkedéstől sújtott hazai közegnek, tudván, hogy már eddigi teljesítményével is a pop-mennyországba kerül, Barbie kedvenc teknőseként dematerializálódva a Teremtő saját terráriumában (Menj, Kicsikém, és csináld a magad művészetét!), akárcsak a Meteo című film öntörvényű Felhőcskéje, aki ártatlanságát és tehetségét egy kád vízbe merülve mentette át a Túlpartra.

Karácsonyi László: Hakni
2016. február 5–március 4.
Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D)

Hakni

Ekrem Yalcindag: Feels Like Home. Again