Ez nem regény - ez a szerző magánmitológiája. Van benne kakaó, Etelka néni, Mosodás Misi (ő a szerző privát Esti Kornélja), angyalbőr, rendszerváltás - csupa olyan emlék, amit Jánossy most megkísérel a hátán áthurcolni Irodalomországba. No most az emlékeinkből irodalmat csinálni nehéz kenyér: a személyeset, ami csak a miénk, közösségivé kell tenni. Olyan szavakba kell öltöztetni, hogy amikor az olvasó jár-kel közöttük, azt érezze, ez az övé is. Az idegen személyesség a saját személyességévé kell átalakuljon. Egyfajta mágikus transzformáció ez.

Ám ha nem jön össze, akkor az olvasó csak téblábol a mondatok közt, és azt kérdezi magától: "Mit keresek én itt? Mi ez a sok kacat?"

Nem jött át, na. Érzékeltem, hogy egyes passzusok remekül oda vannak téve, eredetiek, helyenként szórakoztatóak. De úgy általában kívülről voltam kénytelen szemlélni az egészet, csak a felszínen barangoltam, végig tudatában voltam, ezek nem az én emlékeim*. Ilyen körülmények között a szöveg terjedelmi sajátosságai kontraproduktívnak bizonyultak. Mert ha mondjuk ez az egész uszkve 180 oldal, akkor adok neki egy stabil négy csillagot, aztán barátsággal elválunk. Hisz végtére is sokat dolgozott vele a szerző, beletette szívét-lelkét, jár neki a jóindulat. De 560 (ötszázhatvan!!!) oldal a könyv, könyörgök! 560 oldalon keresztül kószálni valamiben, ami nem különösebben hoz lázba, olyan, mint végtelenítve nézni valakinek a ballagási videóját, akit nem is igazán kedvelünk. (Sőt: miután megnézette velünk a ballagási videóit, kifejezetten NEM kedveljük.) Nyilván a ballagási videók nem érték nélküliek, aranyosak például a keringőző végzősök, az pedig tényleg mókás, amikor Gyula bácsi tajtrészegen beesik a büféasztal alá. Csak épp az van, hogy ha az egésznek vége szakad, és az ajtóban elbúcsúzunk az ismerősünktől, azt mondjuk: "Köszönöm a vendéglátást, majd még találkozunk." De közben arra gondolunk: "Soha a büdös életben."

* Utólag belegondolva, ennek talán az is oka lehet, hogy Jánossynak nem a kitárulkozás a célja, hanem a múlt azon elemeinek irodalommá tétele, amelyek megítélése szerint bemutatásra érdemesek. Egyfajta szűrt személyességről beszélünk tehát, ami nem is annyira őszinteség, inkább csak póz.

Jelenkor, Oldalak száma: 557, Kiadás éve: 2023

A kiadó ismertetője:

"Kész a kakaód" - visszhangzik újra és újra a főhősnek címzett mondat egy budai nagypolgári lakásban. Óvodáskortól a főiskoláig telnek a Kádár-kor végeláthatatlan évei, és múlnak sokat ígérő napok, váltakoznak a helyszínek is, bejárjuk Budát és Pestet a Feneketlen-tótól a Wichmann-kocsmáig. Örök barátságok köttetnek, szerelmek lángolnak fel és hűlnek ki, miközben az írói ambíciókat dédelgető elbeszélő saját útját keresve próbál egyensúlyozni családja elvárásai és a menekülés iránti dacos vágya között.
A taxisblokád szimbolikus eseményéig követjük hősünket a főváros kultikus helyszínein, alternatív pincékbe és filmklubokba, középiskolai menzákra és lóversenyre, a kül- és a belváros kocsmáiba. Jánossy Lajos új regényében megelevenednek a rendszerváltás időszakának jellegzetes alakjai, felvillannak az ellenzéki mozgalmak születésének pillanatai, és megismerhetjük a kezdetben szórványos tüntetések koreográfiáját is.

Az Örök hely és mindenhol idő a szabadságnak azzal a gyakorlatával igyekszik számot vetni, amely jelenkori életünket is keretbe foglalja. Nem ítélkezik, hanem sorra veszi a túlélési és boldogulási stratégiákat.