AZ ÖSSZES KÉP: Részlet az acb Art Baselben felállított standjairól, 2023.
Milyen anyaggal érkeztetek a vásárra?
Elsőként nem a vásár főszekcióját, hanem, a Feature című szekcióját céloztuk meg, ahol precízen megkurált, történetileg kontextualizált, főként 20. századi és kortárs alkotókat bemutató solo prezentációk szerepelnek. Arra gondoltunk, hogy Ladik Katalin műveiből állítanánk össze egy olyan válogatást, ami történetileg is végigveszi az alkotó pályáját, másrészt alkotói praxisának széles spektrumát is a látogatók elé tárja. A kollázsaiból, performanszairól készített fotóiból, partitúráiból, videóiból állt össze ez az anyag.
Nagyon megörültünk, amikor jött a hír, hogy részt vehetünk a Feature szekción, hiszen mi vagyunk az elsők a magyar galériák sorában, akik kiállíthatnak. Ezt követően lehetőségünk nyílt pályázni az Unlimited szekcióra is, ahová csak a vásáron szereplő galériák juthatnak be. Ez egy frissebb-ropogósabb szektor, ahol olyan nagyméretű projektek mutatkozhatnak be, amelyek túlmutatnak a hagyományos vásári standokon, és azok méretein. Nagyléptékű, inkább installáció jellegű alkotásokkal lehet ide pályázni, ezért is gondoltuk, hogy Selma Selman művével jelentkezünk, amit a művész kifejezetten erre az alkalomra készített el. Az autóalkatrészekből összeállított komplex, szoborszerű alkotás úgy hat a falon, mint egy oltár. Az elemekre festett organikus formák hibrid, furcsa emberi testeket idéznek, amelyek megnyúlt, pókszerű végtagokkal olvadnak egymásba. A festett formák lágysága és az alkatrészek fémszerű hidegsége is zavarba ejtő kontrasztot teremt. Bekerültünk végül ebbe a szekcióba is, ahol 75 másik projekttel együtt versenyzett a látogatók figyelméért.
Hogyan szerepelt ez a mű a vásáron?
Nagy rizikót jelent ilyen nagyléptékű művel megjelenni a vásáron, mivel ezek sokkal nehezebben értékesíthetők, mint a hagyományosabb és kisebb művek, általában csak intézmények, és nem magángyűjtők szoktak ilyen jellegű munkákat vásárolni. Azonban már az első perctől fogva nagyon pozitív visszajelzések érkeztek, az Unlimited szekció kurátora, Giovanni Carmine, aki a svájci Kunst Halle Sankt Gallen igazgatója is egyben, külön megköszönte, hogy elhoztuk Selma Selmant a vásárra, aki egyébként most az instagramon is óriási sztárrá nőtte ki magát az utóbbi időben. Mivel az interneten eléggé széles követőbázisa van, ezért itt a vásáron is ismerősen fogadták a munkáját. Nagy tanulság, hogy egy fiatal, külföldi művészt is sikerrel felkarolhat egy magyar galéria, ha időben és gyorsan reagál.
És Ladik Katalin műveit hogyan fogadták az idelátogatók?
Ladik Katalin még a mai napig sokak számára nagy felfedezés, viszont egyre ismertebb a neve a nemzetközi színtéren is. Most is jó pár olyan eset volt, hogy felismerték a munkákat, és összekötötték, hogy az alkotónak épp most fut Münchenben is egy nagy kiállítása. Az érdeklődőknek sok kérdésük volt vele és a munkáival kapcsolatban, de azt látjuk, hogy már külföldön is kezdik felismerni Ladik Katalin munkásságát, elsősorban emblematikus performanszait, mint a Poemimet, vagy a Blackshave Poemet.
Mennyire jellemző, hogy az Art Baselre kurált anyagokkal érkeznek a galériák?
A hagyományos standokra és a kurált anyagokra egyaránt vannak jó példák idén is. Az Art Baselen idén is számos olyan szekció volt, ahol alaposan megkomponált standokkal érkeztek a galériák. A Statements szektort feltörekvő művészeknek szentelték, a Parcours-ban helyspecifikus munkákkal szerepeltek, a Kabinett tematikus, csoportos kiállítások és művészettörténeti reprezentációk helyszíne volt, míg az Editions részen inkább printek és sokszorosított műveket mutattak be. A kurált standok mindig szakmailag erősebbek és az is látszik, hogy maga az Art Basel is évről-évre fejlődik, a minőségét mindig nagymértékben befolyásolja, hogy saját falain belül milyen aktuális témákra reflektál.
Az acb esetében egy kurált vagy a klasszikus stand eredményesebb, ha a nemzetközi vásárokról van szó?
A kurált stand mindig egy kiemelést eredményez, jobban lehet a látogatók figyelmét becsatornázni, valamint eredményesebben lehet egy művészről információt átadni, mintha egy csoportos bemutatkozás lenne. Mivel külföldön a magyar művészek még mindig kevéssé ismertek, ezért ha a standunkon tíz alkotót szerepeltetnénk, akkor a látogatóknak nehezebb lenne feldolgozni a nagy mennyiségű információt. Egy kurált stand és egy solo kiállítás esetében azonban lehet eredményesen edukálni a közönséget. Másrészt szakmailag is komolyabban vehető egy ilyen megjelenés, hiszen az intézmények érdeklődése is ezekre a standokra éleződik ki.
Milyennek látod idén az Art Baselt?
Amikor körbejártam a vásárt, azt láttam, hogy nagy arányban szerepelnek nőművészek, sok a textilmunka és a nagyméretű alkotás, installáció. Idén is megjelennek a megszokott, jól ismert és már klasszikusabbnak számító nevek, mint például Man Ray vagy Lucio Fontana. Ugyan nekünk nincs még viszonyítási alapunk, de többen mondták, hogy érezhetően lassabb volt a mostani Art Basel, mint a korábbiak, és hasonló a helyzet Miamiban is. A gyűjtők óvatosabban vásárolnak, lassabban hoznak döntést, jobban megfontolják, hogy mibe fektetnek.
Milyen visszajelzések érkeztek az acb-re?
A közép-kelet-európai régióból csak kevés galéria volt jelen, ez még különlegesebbé teszi a saját szereplésünket is, ami egyszerre volt nagy lehetőség és nagy vállalás is. Azt tapasztaltam, hogy sokan tudnak rólunk, a szcéna tagjai is elismerően nyilatkoztak a standjainkról. Selmával pedig óriásit virítottunk, az pedig külön öröm, hogy egy igen rangos európai múzeum, a stockholmi Moderna Museet meg is vásárolta ezt az installációt.
Milyen lehetőségeket nyit meg ez a mostani jelenlét a galéria számára?
Az acb nemzetközi beágyazottságát mindenképpen erősítette a mostani jelenlét, feljebb jutottunk a ranglétrán, ami a későbbiekben újabb együttműködéseket, kollaborációkat eredményezhet galeristákkal vagy múzeumokkal. Sok intézmény látogatott meg minket, akik a későbbiekben szívesen rendeznének kiállítást Selmának vagy Ladik Katalinnak, csoportost és egyénit egyaránt. Vannak olyan múzeumok is, akik tervezik, hogy a későbbiekben vásárolnak Ladik-művet, és számos gyűjtő is volt, akik gondolkodnak ezekben a művészekben. A kutatói tevékenységünk iránt is sokan érdeklődtek, kíváncsiak voltak az acb Researchlab gondozásában kiadott kiadványainkra, sőt: több nagy intézmény és egyetem könyvtár fejezte ki érdeklődését kutatási aktivitásunk és köteteink iránt. Évek óta pályáztunk erre a vásárra, nagy öröm, hogy idén végre prezentálhattuk is magunkat, az pedig igazán csodás, hogy elsőre ilyen jól szerepeltünk az Art Baselen.
Idén első alkalommal volt jelen az acb az Art Baselen, rögtön két standdal is szerepelt a kiállítók között. A tapasztalatokról és eredményekről Kopeczky Rónát, az acb művészeti vezetőjét kérdeztük.
