Nem tudom, ki hogy van vele, de én szeretem a történelmet és a mitológiát. Népekről, dicső vagy éppen dicstelen tettekről olvasni, istenek és emberek viszályairól. Arról nincs tudomásom, hogy Tranker Kata is így van-e ezzel, de eddigi munkáiban gyakran bukkanak fel archaikus formák. A Longtermhandstand kiállítótereiben látható Book of the Heavenly Cow című kiállításával pedig visszarepít bennünket az időben. AZ ÖSSZES KÉP: Részletek Tranker Kata kiállításából, Longtermhandstand, Budapest, 2025.
Azért ne higgyük, hogy a múlt felevenítése történelmi jellegűvé teszi ezt a tárlatot. A Book of the Heavenly Cow inkább mitikusan mesél. „A kiállítás ihletője az egyiptomi mitológiából ismert Mennyei Tehén könyve, amelyben Nut istennő az emberiség lázadása után az égboltot a Föld fölé emelve helyreállítja a kozmikus rendet”- olvasható a tárlat sajtószövegében, amit Bencze Péter kurátor írt.
A címadó Heavenly Cow (2025) papírmaséból, zúzott kőből készült szobra jóval több egy tehén megmintázásánál. Hosszú szarvai, vékony, megnyúlt teste nem egy átlagos szarvasmarha benyomását kelti. Testtartása is fenségesebb, úgy áll előttünk, mint valami istenség. Mérete ennek megfelelő, karcsú lábainál apró figurák állnak, melyek a gyermekrajzok pálcikaembereire emlékeztetnek. Lábait tapogatják, olyanok, mint akik először látnak ilyen állatot, és nem hisznek a szemüknek. Bűvkörébe kerültek, nehezen tudnak tőle elszakadni, bálványként húzódnak hozzá közel. Bencze Péter megfogalmazása szerint Tranker a mitológiai történet közvetlen elmesélése helyett annak hangulatát igyekszik megidézni. Szobra egyrészt az ókori egyiptom állatalakos munkáit, másrészt a mai napig jelen lévő bálványimádás rituáléját hivatott érzékeltetni. 
A tehénszobortól kicsit oldalvást egy kutya tűnik fel. A Guardian (2025) ülő, merev testtartású ebe csak vár és vár, szemét a tehénre szegezve. A szobor címe szerint őrködik. Az eléje tett négy kis tál is arra utal, hogy helyét nem hagyja el, hűségesen, feszült figyelemmel szolgál. A Havenly Cow-hoz hasonlóan papírmaséból, zúzott kőből készült. Tranker Kata anatómiailag pontosan, élethűen jeleníti meg, de leginkább a figyelő póz érzékeltetése zseniális. 
A szobrok mellett domborművek is szerepelnek. A Cuixatan Memory I. (Mother) (2025) domborművén egy „állati” testtel, emberi (bár inkább annak ősével) fejjel rendelkező figurát és egy csecsemőt látunk. Anyát és gyermekét egymásba kapaszkodva, egymással „játszadozva”. Alkotásával Tranker az anyaságot, az anyai szeretetet jeleníti meg, a kettejük közötti szoros kapcsolatot. A Cuixatan Story III. (Eggs) (2025) már egy meghitt családot tár elénk. A dombormű alatt sorakozó tojások jól mutatják, hogy az élet nem áll meg, bővül a családi kör. Tranker Kata további ilyen jellegű művein például a Cuixatan Memory III. (Sea) (2025), vagy Cuixatan Memory VI. (Escape) (2025) címűeken is alakokat látunk. Fizimiskájuk inkább majom, semmint emberszerű. Mind sorozatával, mind néhány plasztikájával az alkotó az ember előtti időkre vezet vissza, és abba a korba, amikor még éppen hogy „lemásztunk a fáról”, de a szeretet ösztöne már élt bennünk. 
Mítosz és archaikus idők „találkoznak” a Book of the Heavenly Cow tárlatán. Tranker egy letűnt és feledésbe merült időszakból merít ihletet és témát, hogy ősi, primitív formákat felhasználva jelenítsen meg örök emberi kérdéseket. Az anyaság jelentőségét, az élet körforgását vagy az állati lét mibenlétét. Mindezt aprólékos, precíz technikával, személyes közelségbe hozva műveit.
Tranker Kata // Book of the Heavenly Cow // Longtermhandstand
