„Bánki Ákos, Baráth Áron és Szentgróti Dávid a hazai festészet kortárs szereplői, akik ehhez a hagyományhoz kapcsolódnak – de nem pusztán színre viszik a tradíciót, hanem újraértelmezik, továbbírják azt. Képeik a klasszikus gesztusfestészet hagyományait (automatizmus, akció, absztrakció) személyes rendszereken, strukturált káoszon, rituális gesztusokon keresztül viszik tovább” – olvashatjuk a Hiány és jelenlét leírásában, melynek kurátora Nagy Nikolett Colette. AZ ÖSSZES KÉP: Részletek a kiállításból, Apollo Gallery, Budapest, 2025.
A Képzőművészeti Egyetemen végzett Bánki Ákos munkásságára elsősorban mesterei: Molnár Sándor, Lossonczy Tamás és Drozdik Orsolya hatottak. Bánki aktív, sokoldalú szereplője a hazai kortárs művészetnek. „A festészet mellett pályám kezdete óta szervezek kiállításokat, ezzel is támogatva a kortárs kultúra ügyét, a fiatal művészek pályakezdését. A mű-Vész Pince, a Roham Galéria és a Latarka Galéria alapítója vagyok. Az utóbbi időkben filmeket készítek a magyar művészettörténet fejezeteiről. Öt évvel ezelőtt kurátorként csatlakoztam a Resident Arthoz” – írja magáról a Schneller János művészettörténésszel, kurátorral alapított Resident Art honlapján. Széleskörű művészetszervezői tevékenységéért 2024-ben Munkácsy-díjat kapott.
A Képzőművészeti Egyetem tervezőgrafika szakán tanult Baráth Áron figuratív alkotóként indult, mígnem megérkezett az absztrakcióhoz. Elmondása szerint művészete ehhez, elsősorban a gesztusfestészet hagyományaihoz köthető. Festészetét erőteljesként, expresszívként, impulzívként jellemzi.
A zalaegerszegi születésű, Pécsett élő és alkotó Szentgróti Dávid az ezredforduló utáni generáció legkiválóbb absztrakt gesztusfestője – írja róla Rieder Gábor művészettörténész, kurátor. A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának festő szakán diplomázott, ugyanitt DLA végzettséget is szerzett. Rieder szerint Szentgróti 2000-es évek óta gazdagodó munkásságán Martyn Ferenc szürrealista formái, Keserü Ilona színgazdag kolorizmusa és Tolvaly Ernő képszerkesztő logikája hagyott nyomot.
Ők tehát a Nagy Nikolett Colette által megvalósított Hiány és jelenlét kiállítói. „A három muskétás”, akik hűen ápolják az 1940-es évektől induló gesztusfestészet hagyományait. A technika lényege, hogy az alkotó kezét spontán, belső érzékenység, indulat vezérli, a végeredmény pedig drámai erővel bír. A gesztusfestészet nem ábrázol, a lényeg maga az alkotás, annak ritmusa, intenzitása, maga a mozdulat.
Bánki Ákos Flumen (2021) sorozatának akrilvásznainak felületén egymásba folyó alakzatok halmazát látjuk. Színek és formák bámulatos kavalkádját. „A káosz az úr” – mondhatnánk, és ez így van. A nagy gesztusokkal csurgatott festék, a sokféle szín beteríti a kompozíciókat, „rendetlenséget” teremtenek. Bánki Dionüszosz No 4. (2018) című alkotása „színtelenebb”, ám úgyanúgy izgalmasan kaotikus, krétafoltok állnak össze, „találnak egymásra”. Az alkotó műveinek sorából kiemelném az ujj No.4 (2024) vérvörösben pompázó, akrillal vászonra festett képét, amelyen az ujjlenyomat rajzolatához hasonlóan kavarognak a formák.
Baráth Áron cím nélküli akrilképeire nagy, spontán gesztusokkal viszi fel a festéket. Dekoratív vásznain fekete foltokból induló vagy érkező széles sávokból áll össze a kompozíció. A többnyire monokróm, több árnyalatú sávok magukon hordozzák a lendületes ecsetvonásokat. Az élénk munkákról a dinamizmus, játékosság, ritmus szavak jutottak eszembe. Baráth alkotásain színek, gesztusok, harmóniák nagyszerű együttállása tapasztalható.
A Macula 2 címet viselő mű már Szentgróti Dávid alkotása. Csíkokat, köröket látunk, ami önmagában még nem tenné kompozícióját figyelemreméltóvá. A nagy vonással festett alakzatok harmóniája, ritmikussága azonban a festmény dinamizmusát. Képeinek felépítése, a kör szerepe a szerkezetben Martyn Ferenc munkásságát idézi.
A három alkotó tárlata jól mutatja a gesztusfestészet erejét, amelyről a kiállítás fali szövegei fogalmak mentén adnak leírást. Bár ezekből pontos tudásra tehetünk szert, mégis inkább a képek keltette hatás ad igazi élményt.
A Hiány és jelenlét című kiállítás október 10-ig látható az Apollo Gallery-ben (1085 Budapest Corvin Palota, Blaha Lujza tér 1. (Stáhly utca) ).
Az Apollo Gallery Hiány és jelenlét című tárlata az absztrakt expresszionizmus egyik festészeti technikája, a gesztusfestészet hazai képviselőinek munkáit mutatja be: Bánki Ákosét, Baráth Áronét és Szentgróti Dávidét.
