Részletek Simon Iddol: Emotional Support Animals c. kiállításból, editory, 2025.
© a művész és az editory jóvoltából. Fotó: Csizik Balázs"Optimista, a kilátástalan helyzetekben is a lehetőséget felfedező medvék. A legkisebb apróságon is kikészülő, alapjáraton stresszes, ideggyenge és folyton szorongó kutyák. Filozofálgatásokba bocsátkozó, nagy életigazságokat megfogalmazó nyulak és macskák. És néhol felbukkan egy-egy egzotikusnak számító majom vagy jelentéktelennek gondolt egér. És akkor ott van még a titokzatos, borzolt hajú és szakállú emberalak (?), aki a szintézis megtestesítőjeként rendet teremt, kiegyenlít, megnyugtat. S ha mindez még nem volna elég: a képeken kapaszkodónak (vagy hogy még szélesebbre nyissuk az értelmezés terepét) általában unásig ismételt frázisok, közhelyek, életigazságok, ritkább esetben dalszövegek, idézetek is felbukkannak.
Mik lehetnek ezek? Támogató totem- és lélekállatok, védelmező patrónusok? Vagy rosszul sikerült gyermeteg rajzfilmfigurák?
A Simon Iddol (vizuális művész, producer, DJ, zenei blogger) teremtette univerzum lakóiról nehéz eldönteni, melyik csoportba tartoznak. Maga az alkotó sem foglal állást, nem tör pálcát a néző felett – az értelmezés tekintetében megengedő és nagyvonalú. Vagy arról lehet szó, hogy elsősorban ő az, aki a legkevésbé sem veszi komolyan magát? Mi lehet az igazság: a falakon látható alkotói kozmosz szereplői különféle személyiségtípusokat jelölnek, vagy más-más lelkiállapotok megtestesítői, amik a szituáció függvényében akár az idő tört része alatt is megváltozhatnak? Netalántán egy olyan titkos nyelvet kellene dekódolnunk, ahol jel és jelentés kapcsolatát csak azok érthetik, akik pontosan ismerik a különféle tudatmódosító szerek emberi szervezetre gyakorolt hatását? Állandó és időszakos, fekete és fehér, gyors és lassú, megfontolt és átgondolt, materiális és transzcendens – ellentétek, amik mentén a világot, annak működését sok esetben – nagyon is végletesen – elképzeljük.
Az Emotional Support Animals az évek alatt kalandos utat járt be: 2021-ben kezdődött, a karantén magányában. Simon Iddol ekkor döntött úgy, hogy kihívás elé állítja magát – egyetlen kitételnek kellett megfelelnie: rajzolni valamit mindennap. Ez az egyszerűnek tűnő naplózási rítus egyszerre volt rutinszerzés és erőpróba az alkotó számára, hiszen a digitális rajztábla előtt töltött percek, órák az önismeretre szánt időt is jelentették. Simon Iddol tükör elé állt, 365 napon keresztül. A digitális firkálás teljes titokban zajlott, majd a digitális rajztáblákat gyártó Wacom is felfedezte magának Simon Iddol karakteres világát, és felkérték őt a márka nagykövetének. Ami 2021-ben vizuális naplózásnak indult, 2024-ben pedig mozgókép lett belőle – a világ legnagyobb techno felvonulásán, a 30 éves múltra visszatekintő Rave The Planet fesztiválon, Tomasz Guiddo remixére hangolva kelt életre Simon Iddol rajzfilmes faunája.
A sokféle alkotói területen kirándulást tett, és a Pigmenta művészeti nyomdához szorosan kapcsolódó Simon Iddol (producer, díjnyertes DJ és zenei blogger) most betekintést enged abba a kreatív folyamatba, ami csak részint történik a táblagép digitális kijelzője előtt – az utazás legnagyobb része ugyanis másutt zajlik..."
