AZ ÖSSZES KÉP: Részletek a Two eggs, over easy c. kiállításból, TOBE Gallery, 2025.
© a művész és a TOBE Gallery jóvoltából.
Two eggs, over easy …
Diki Luckerson (1994, Esztergom; Budapest és Brooklyn között él és alkot)
Standovár Júlia (1987, Nudapest; Brooklyn-ban él és dolgozik)
Kurátor: Landon Wilson
2025. május 31. - június 28.
TOBE Gallery
Bródy Sándor u. 36
1088 Budapest
Mi történik, amikor feltörsz egy tojást? Néha reggelit kapsz – nálunk viszont a változás metaforáját.
Két tojás, két tükörtojás... Minden egy brooklyni élelmiszerbolt folyosóján kezdődött. Egy válságos pillanatban Standovár Júlia (1987) egyszerre érezte meg a múlt, a jelen és a jövő súlyát – és rájött, hogy a harmincas éveiben nem engedhet meg magának könnyen egy karton tojást. A szomorú felismerés felszínre hozta benne a személyes bizonytalanság, és az időből való kizökkenenés érzetét. A kiállításban ez a tapaszatalat a tojás formájában koncentrálódik, mely egy törékeny, egy ismerős és nem mellesleg egy szimbolikusan telített tárgy. A kiállítás másik alkotója, Diki Luckerson (1994) különböző művészeti médiumokat ötvözve kapcsolódik Standovárhoz. A tojás fogalmi jelentését mindketten kiindulópontként és eszközként használják, hogy összekapcsolják látszólag eltérő művészi gyakorlatukat.
Mint egy „over easy” tojás: kívül kész, belül folyékony. Standovár és Luckerson műveinek felszíne is lezártnak tűnik, de a mélyben emlékek, érzések és jelentések mozognak megoldatlanul és állandó áramlásban. A kiállítás a személyes és a művészi átalakulás krónikája: a gyermekkori emlékekhez, a fiatalkori önazonossághoz és közös magyar származásukhoz való visszatérés története, távol jelenlegi otthonuktól, New Yorktól. Módszereik eltérőek, mégis hasonlóan „feltörik” belső párbeszédeiket és a kulturális narratíváikat, hogy láthatóvá váljanak a sebezhetőség, az újraértelmezés és az abszurditás rétegei.
Kettejük együttműködése ösztönös vonzalomból született. Ahogy együtt töltötték idejüket Brooklynban – Luckerson Beata nevű stúdiótársával dolgozott, Standovár pedig a Chain Forest című projektjén – egy többgenerációs párbeszéd bontakozott ki közöttük. Kezdetben a női lét, az önreflexió és a személyes fejlődés közös témái mentén kapcsolódtak össze, mindez idővel egy a bizalmon és a szabadságon alapuló művészi együttműködéssé alakult. Türelemmel közös nyelvet találtak – ebben a folyamatban a tojás mint motívum természetes és elkerülhetetlen összekötő erőként jelent meg.
A megnyitó előtti héten Luckerson élő stúdióvá alakította a szomszédos DOXA terét. Itt „freskót” festett, a térben élt, miközben az alkotás a Bródy Sándor utcára és azon túlra is kiszivárgott. A járókelők betekinthettek az ablakon: a munka nemcsak látványt, hanem meghívást is jelentett – az alkotás így nyitott folyamattá vált, amelyben a környezet és a párbeszédek is bevonódtak.
Luckerson gesztusos, intuitív stílusa filmjei ritmusából táplálkozik. A kiállításon két alkotása is szerepel: az Egg 1 (2013) című egy szeretetteljes, kaotikus film a fiatalság forró homályából; míg az Egg 2 (2024/25) című műalkotás kifejezetten erre a kiállításra készült, új és régi szereplőkkel, barátokkal, idegenekkel és a művész nagymamájával. A Budapesten forgatott film egyszerre álom- és emlékszerű, amelyben ezúttal a tojás minden szimbolikájával és fenomenológiájával együtt különös, szokatlan formában bukkan fel, összekapcsolva a múltat a jelennel, miközben csendes, feminista erejével a jövő felé mutat.
A TOBE Gallery-ben Standovár Chain Forest című műve képezi a kiállítás középpontját. A fotón New York állam északi részének vadon tájait nehéz láncok kuszálják össze a gondolatok, az emlékek és a változó test vizuális metaforájaként. Standovár művészetében a láncok régóta visszatérő elemek: gondolataink ciklikus kapcsolatait jelképezik (először a művész Kinky Concrete című sorozatban). Az elmében való eltévedés olyan, mint egy sűrű, hangtalan erdő – mozdulatlan, mégis örökmozgó. A láncinstallációk bár szoborszerűek, mégis efemer művek: létük a fotón rögzül, a gesztust képpé alakítják. A folyamatot részben Ana Mendieta művészete inspirálta, akinek transzdiszciplináris földművészete visszaköszön Standovár testtel, tájjal és mesterséges tárgyakkal való kapcsolatában is. A címek (többségük Standovártól, néhány Luckersontól) költőiek, váratlanok, de az biztos, hogy mind egyéni, belső „erdeinbe” vezetnek.
A brooklyni tojásos polc előtt állva átélt pillanat lett a rendkívül termékeny Chain Forest sorozat kiindulópontja. Ez a röpke élmény idővel mély önreflexióvá vált: a tojás értelmezése a korral, az idővel és a társadalmi helyzettel együtt formálódott át. Magyarország és az Egyesült Államok aktuálpolitikai hasonlóságait tekintve a tojás gazdasági és politikai szimbólummá is válik. Jelképezi, hogy a termékenység és a test feletti szabad rendelkezés védelme mennyire törékeny és mennyire védtelen.
A szárnyaló áraktól a reproduktív jogok politikájáig a tojás tehát itt a törékenység és az ellenállás erőteljes metaforája: megragadja azt a furcsa költészetet, amelyben a belső monológok és a társadalmi-politikai kérdések elválaszthatatlanul összefonódnak. Standovár és Luckerson munkái egyszerre személyesek, játékosak és kritikusak – gyengéd, kissé bizarr feszültségben lebegnek, ahol a jelentés mindig csak részben szilárdul meg.
A kiállítás a DOXA Budapest együttműködésével valósult meg.
