Ács Kinga-Noémi, Kádár Emese, Kicsiny Martha, Kuzma Eszter Júlia és Papp Péter ugyan különböző művészeti nyelven dolgoznak, most mégis egy közös cél vezérli őket: Kolumbusz Kristófhoz hasonlóan elérni az Édenkertet. AZ ÖSSZES KÉP: Részletek a kiállításból, K11 Labor, 2024.
Ehhez szerencsére nem kell egy egész flottával átszelniük az óceánt. A bambara nyelven kifejezett sanga ni wati ugyanis az emberi léten túli örökkévaló iránti vágyunkat jelenti. Az idealizált Édenkert, a boldogság elérésére való törekvést jelenítik meg az alkotók a maguk képzőművészeti eszközeivel. 
A K11 Labor kiállítóterében bemutatott alkotások a paradicsomi állapotot idézik meg. Nem fogunk persze szelíd folyók és pompás fák között bandukolni, ám a természet lenyomataival, ősi elemeivel találkozhatunk. Sárga levelet formáló, világító testtel, erdőt imitáló, fátyolként leomló installációval, vékony, aranyláncokról lelógatott puzzledarabokra applikált képpel. A félig homályba burkolózó, félig fényben úszó térben morajló hangok ütik meg a fülünket. Noha alfába azért nem kerülünk, egy meditatív állapotot jól kiváltó térben járunk, ahol a spirituális nyugalmat játékos interakciókkal szakíthatjuk meg.
Papp Péter: Elég egy szikra című installációjába beléphetünk, hogy aztán szomorúan szemléljünk egy kékesrózsaszín fénnyel megvilágított elszáradt virágot. Az ember, tér és idő kapcsolatával foglalkozó Papp installációja a pillanat állandóságának megörökítésére, az idő megállítására törekszik. Munkája egy olyan metafizikai térként fogható fel „amelyben a motívumok által létrehozott értelmezési tartomány az elmúlás, az időtlenség szépségét kívánja ütközteti” – olvasható műalkotásáról.
A „legragyogóbb” alkotások Kuzma Eszter Júlia tűzhányóként lövellő AR-textilművei. Kuzma az egyik legősibb természet-szimbólumhoz, a tűzhöz nyúl, amely ez esetben a falat „nyaldossa”. Kirobbanó energiával feltörő absztrakt és amorf lángja „pokoli” látványossága a tárlatnak. 
Ács Kinga-Noémit a játék motívuma érdekli. Installatív objektjeit tükrös felületekkel borítja. A Sóvárgás roulettje és a Függőségek labirintusa esetében sincs ez másképp. Előbbit vékony aranyláncokról lógatja le elénk, hadd pörgessük meg a kicsiny rulett kerekeit. A Függőség labirintusa is interakcióra sarkall. A piros, lézervágott plexikockát kibillenthetjük megszokott helyzetéből, tükörmozaikdarabokban gyönyörködhetünk önmagukban. Ács Kinga-Noémi művében emberi játszmákra, közegeinkben kialakult kapcsolatainkra fókuszál. 
Nem hétköznapi együttest alkot Kádár Emese Digitális jelenés II. című műve. Gipszből és digitális rajzból álló képének ihletője „az olyan véletlen együttállások, amelyek egy másik világról érkező üzenetnek tűnhetnek azok számára, akik választ keresnek a megmagyarázhatatlanra”.
Árammal működtetett világító műtárgyakat mutat be Kicsiny Martha, A borostyán fosszilizálatlan formáját teszi műveibe, vagyis fenyőgyantát. Sárgán és fehéren fénylő testei a virtuális és fizikai sík összekapcsolására tesznek kísérletet.
A tér minden idejében – hirdeti a tárlat. Az édeni lét elérése ugyanis örök vágyunk, mindig és mindenütt jelen lévő. Éppen ezért széles lehetőség nyílik megjelenítésére, jelen esetben izgalmas kortárs eszközökkel.
Sanga ni wati // A tér minden idejében- Édenkert // K11 Labor
