Kalán Viktória: Save Rudolf

Kalán Viktória eleinte inkább maszkokat és maszkos alakokat festett, később ezek alakultak át állatfejű figurákká. 

Vázlatként kollázsokat csinálok a festményekhez. Papírral dolgozok, nem vagyok komfortos a digitális világban. Ezekhez képest azért még többnyire sok dolgot változtatok a képen. Például a Save Rudolfnál eredetileg nem égett a fa. 


Általában úgy kezdek dolgozni, hogy van több mint száz kollázsom, és azokból, ami épp megszólít, azt kezdem el festeni. Mindig van egy téma, valamint konkrét hátterek és figurák, amiket tudom, hogy jól tudnék használni a sorozatban, amelyen belül épp alkotok. Bár igazából egyszerre több sorozatot szoktam csinálni. 

A Save Rudolf egy, a környezet pusztulásával kapcsolatos sorozat része. Angolul Para-humens, magyarul pedig Állemberek a címe. A Save Rudolf a klímaszorongásról és az ahhoz kapcsolódó kérdésekről szól
Általában játszom a címekkel, és ebben a képben is azt szeretem, hogy a figuránál ott van az a kanna, és elgondolkodtató, hogy mi lehet a kannában? Miért kell megmenteni? Víz van nála vagy benzin? Egyáltalán van benne valami? Vagy csak volt? Üres vagy tele van? Ez egy jól továbbgondolható dolog, ami a nézőt is gondolkodni hívja. Mert ha mondjuk víz van benne, olyan mintha azt próbálná menteni a tűztől, de arra már nem lenne elég, hogy eloltsa a fát, amin kuporog. Ha pedig benzin van benne, akkor azért kellene megmenteni ezt a szerencsétlen alakot. Egyáltalán le tudna jönni a fáról? Tényleg ott ragadt? 

Beszélgetésünkben arra jutottunk végül, a szarvas fejű alak igazából tekinthető úgy, mint magának az emberiségnek az allegóriája. 
Van kismillió különböző állatfejem, de ennél a képnél direkt lett a szarvas. Olyan állatot akartam, ami üvölt. Amiben megvan ez az ikonikus üvöltés, hiszen egy szarvasbőgést kilométerekről is meghall az ember. 

AZ ÖSSZES KÉP: Reprodukció és részletek Kalán Viktória: Save Rudolf! című festményéről. 138 x 110 cm akril, olaj, vászon 2023.

© a művész jóvoltából

Kifejezetten egy összekuporodott alakot kerestem, amikor a kollázst csináltam. A kép úgy épült fel, hogy megvolt ez a fa, és tudtam fejben, hogy mit akarok rárakni, és kerestem egy ilyen alakot. Ezek után tettem bele a kezébe a kiskannát, hogy az még egy plusz jelentésréteggel ruházza fel, és akkor már felgyújtottam a fát is. De addigra már elkezdtem a képet. A fakéregnél aláfestettem egy neonos narancssárgával, ami most már inkább csak közelről látszik és visszakapartam, és ahogy kijött ez a narancsos hatás, bevillant, hogy ha belül is ég, akkor kívül is éghetne. 

 

— Dömötör Dorka

2024. máj. 12., vasárnap 06:39
kapcsolódó cikkek
ajánló

Szabó Eszter: Igazítás

Szabó Eszter: Igazítás // INDA Galéria

támogatók