AZ ÖSSZES KÉP: Részletek Martin Henrik: HIERON - A tudat csarnoka c. kiállításból, INDA Galéria, 2025.
© a művész és az INDA Galéria jóvoltából. Fotó: Simon Zsuzsi
Ki vagyok én? Mi a világ? Mi az, hogy valóság? Ezek, vagyis a létezésre vonatkozó legalapvetőbb kérdések állnak a művészetet spirituális praxisként, magukat a munkákat pedig a feltáruló tudás konkrét tárggyá sűrűsödéseként tekintő Martin Henrik kutatásainak középpontjában.
Ebből a megismerő folyamatból materializálódtak, illetve ebbe nyitnak teret, sőt, voltaképpen ekként a térként jelennek meg a Hieron című kiállításon most bemutatott festmények és szobrok. A Hieron a négyszögletű tér, a mindent magában foglaló természetű Tudat szimbóluma. Eredeti jelentése a görög templomnak a négyszöghasáb tömegű belső tere, amely befogadja az istenszobrot. Itt nyílik meg a lét misztériumának valósága – e tér maga a lét misztériumának térfeletti valóságával azonosul.
A festmények geometriájának szerkesztéséhez Martin olyan posztulátumokat állított fel, amelyek azt segítik elő, hogy a sík képfelületen megőrződjön a térhatás. A szobrok anyaga vulkanikus kőzet. A sötétszürke andezit csiszolásával eltérő tónusfokozatokat állít be, így a szobortest-felületekre kivetülő síkok nemcsak térben, hanem árnyalatban is elválnak egymástól. Formai szempontból Martin a többek közt Kazimir Malevics, Josef Albers és Tony Robbin kijelölte absztrakciót tekinti kapcsolódási pontnak, míg tisztán szellemi alapállás tekintetében Szelényi Lajossal és Molnár Sándorral rokonítja magát. Kurátor: Kozma Zsolt
