Új színben, más megvilágításban // INOTA fesztivál

Zenészek, dj-k, fényművészek és vizuális alkotók lepték el a hőerőmű területét szeptember első hétvégéjén. Locsmándi Luca írása.

Sokak számára lehet magától értetődő a gondolat: egy igazán tartalmas nyár nem lehet teljes a fesztiválozás élményei nélkül. Lelki szemeink előtt már meg is jelenhetnek a koncerteken tomboló emberek és sátorvárosokká alakult kertek, kempingek képei. Ez azonban közel sem fedi le az élmények széles palettáját, amit az INOTA Fesztivál kínált az oda látogató érdeklődőknek.

Körei Sándor szobra


A rutinos fesztiválozók számára nem meglepő az sem, hogy a kultúrának, művészeteknek helye van a fesztiválokon. Mégis hajlamosak vagyunk ezeket a maguk kényelmes skatulyáiban kezelni. Ismerősen cseng az ébredezés alatti kézműveskedés, az esti koncerteket megelőző színházi előadások lehetősége. A színek és fények említése azonban legtöbbekben pusztán a kézműves vásárok és a koncertek fényárban úszó színpadképét idézik fel.

A fesztivál azonban új megvilágításba helyezi mindezt. Az esemény nem titkolt célja, hogy a művészeti ágak újszerű ötvözésével teret adjon az alkotóknak. Az INOTA Fesztiválon más kontextusba kerül a művészet fogalma és szerepe. A képzőművészeti alkotások nem, mint eladásra váró kézműves termékek, hanem főszerepbe helyezett, célként is definiálható produktumokként jelennek meg, titkokat és csodákat mutatva a részvevőknek. Újszerű behatások, maradandó élmények, a művészek kreativitásának szinte véget sem érő megvalósulásai, a résztvevőkben is felkeltik az alkotás vágyát és a kiállítások között barangolás egymásutánjaiban fel sem merül az ennyi elég volt vagy ez már túl sok gondolata. Sokkal inkább a lebilincselő könyvekhez társított csak még ezt az egyet motivációja hajtott engem is egyik helyszíntől a másikig, a művészet újabb és újabb, olykor váratlan megnyilvánulásaihoz. Kiállítások, installációk, fényfestés, álmok és pszichoanalízis kéz a kézben teremtenek meg a vizuális élményeken túlmutató különálló világot a hétköznapjaink közepén, motivációt adva az évkezdéshez a nyár utolsó napjaiban.

A színek és emberek kavalkádja az ipari környezettel éles kontrasztot alkotva szinte posztapokaliptikus hangulatot áraszt. A művészettel megtöltött környezet mégis az életöröm és az alkotásvágy, szabadság érzését kelti. Az inspiráló környezet azonban nem csak fizikai mivoltában bontja ki a fesztivál által elfoglalt tér felhasználásában rejlő lehetőségeit. A használaton kívüli hőerőmű területén álló épületeket a fesztiválszervezőkben és művészekben rejlő kreativitás nem engedte az enyészet, az idő martalékává válni. Ezzel új célt és mondhatjuk, új életet adva egy kevéssé köztudatban lévő helyszínnek.

Bizton állítható, hogy az INOTA Fesztiválon megjelenő művészeti ágazatok és produktumok sokszínűségének egyetlen nap alatti felfedezésére tett kísérlet lehetetlen vállalkozás. Ahhoz viszont ilyen rövid idő is bőven elegendőnek bizonyult, hogy ne akarjam beérni az idei fesztiválon megtapasztaltakkal. A jövő nyári visszatérés gondolata szinte az elválás pillanatával egyidőben fogalmazódott meg bennem. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy ott lehettem egy ilyen fesztivál első lépéseinél. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a képzőművészeti színterek és fesztiválok egy új fellegvára talált otthonra az inotai hőerőműben, ahol ily módon az energiatermelés folytatódhat ám ezúttal a kultúra medrében.

Körei Sándor szobra



AZ ÖSSZES KÉP: Részletek az INOTa Fesztiválról

© az INOTA Fewsztivál Facebook oldala


— Locsmándi Luca

2023. szeptember 13., szerda 02:49
kapcsolódó cikkek
ajánló

Hullámtörés - Magyar fotográfusok vízről és emberről

Hullámtörés - Magyar fotográfusok vízről és emberről // Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ

támogatók