Hullanak az apácák a Margit-szigeti klastromban? Annyi a vér, hogy a nővérek nem győzik lesúrolni a falakról? Prominens személyek keveredtek gyanúba - többek között a dominikánusok rendfőnöke, valamint maga a kétszáz éve holt Szent Margit? (Aki ekkor még nem Szent, holott igény az volna rá.) Már a csoda sem segíthet? Semmi gond! Mert itt van nekünk a Kétszemélyes Kitaszított Kommandó, a Pária Páros: Marcus, az anatómiai ismeretekkel bőven megáldott budai hóhér és lábfetisiszta, valamint a fetisizált láb gazdája, Regina, az ellenállhatatlan prostituált. (Illetve volt prostituált - de ebben a világban aki egyszer prostituált volt, az mindörökre az marad.) Ők aztán összeteszik, amijük van (khm... gyakran szó szerint), és innentől a Jóisten se menti meg a bűnöst a meglakolástól. Mondjuk miért is tenné.

Aligha történhetett volna jobb a magyar zsánerirodalommal, mint hogy az utóbbi években elkezdtek sorjázni a történelmi közegbe ágyazott krimik. És biza ezen az alműfajon belül Grátzer L. Tamás már az első regényével kivívta magának a "figyelemreméltó" jelzőt - a második könyvével pedig elnyerte a "nagyvad" titulust is. Legnagyobb erőssége alighanem a történelmi atmoszféra megteremtése - a XV. század kulisszáit láthatóan nagy gonddal építi fel, odafigyel a történelmi részletekre, amelyek réseit aztán gazdag fantáziával tömködi be. Szépítetlenül ábrázolja a Mátyás-féle magyar középkort: itt az élet törékeny, végtelen sok dologban meg lehet halni, és nincs vásárnap nyilvános korbácsolás meg nyelvkitépés nélkül. Itt az emberek babonásak, büdösek, könnyen eljár a kezük - de épp ezért foggal-körömmel ragaszkodnak ahhoz a kis örömhöz, amit ki lehet sajtolni a létezésből. A figurák is remekbe vannak szabva: Marcus jó arc, de Regina sem biodíszlet, hanem autonóm nő, aki alaposan kiveszi a részét a rejtvények megoldásából. A többiek is erős pennával, karakteresen vannak odatéve, szóval lehet utálni vagy félteni őket, vérmérséklettől függően.

Nem mondom, az elejéből tán húztam volna ötven oldalt. De ahogy beindul a gépezet (úgy a 150 oldal táján), már nemigen lehet letenni. Magát a krimiszálat is lényegesen kidolgozottabbnak, átgondoltabbnak érzem, mint az első regény esetén - külön boldogság, ahogy Grátzer egy klasszikus leleplezős nagyjelenetre hegyezi ki a dolgokat, a'la Agatha Christie. Simogató érzés volt ilyet olvasni, ritkák ugyanis az ilyen "old-fashioned" megoldások mostanában a krimikben. Holott nincs is jobb, mint amikor a zseniális detektív a végén kiáll a gyanúsítottak elé (azaz elénk, olvasók elé), és premier plánban megmutatja, hogyan is működnek azok a híres-nevezetes szürke agysejtek.

Tudom, a való életben ez nem így működik. De akkor is: nincs ennél vagányabb.

PRAE.hu Kft. Oldalak száma: 505, Kiadás éve: 2023

A kiadó ismertetője: 

Buda, ​1464. Marcus, a hóhér nap nap után végzi dicstelen munkáját az Úr nevében, a fáradalmakat pedig kedvese, a Molnár utcai fürdőházban dolgozó Regina karjaiban piheni ki. Egy forró augusztusi délutánon azonban az anyakirályné, Szilágyi Erzsébet különös feladattal bízza meg: derítse ki, mi zajlik a Szűz Mária-sziget zárdájában, ahol egyre-másra halnak meg az apácák. Az idő sürget: az ország türelmetlenül várja, hogy Boldog Margitot a pápa végre a szentek sorába emelje, ám a halálesetek mindezt semmissé tehetik, és nemcsak a klastromra, de a zárdát támogató uralkodóra is rossz fényt vethetnek. Míg egyesek Margit túlvilági bosszújára gyanakszanak, amiért az apácák néhány éve szakítottak „az Úr kutyáival”, a Domonkos-renddel, Marcus a titokzatos elhalálozások mögött sokkal evilágibb okokat sejt – ám hogy igazát bizonyítsa, meg kell találnia a gyilkost, legyen az akár szent, akár ember, akár az ördög.

A budai hóhér sorozat második könyvében, A háromfa hölgye című nagy sikerű történelmi krimi folytatásában Marcus, az éles eszű, talpraesett hóhér és Regina ezúttal a Nyulak szigetére indul, ahol a csodák és szentek misztikus világa várja őket, melynek hatása alól az örökké kétkedő hóhér sem tudja magát kivonni.

Gráczer L. Tamás krimije minden ízében izgalmas, lebilincselő olvasmány, a nyomozás hátterében pedig kirajzolódik a Mátyás korabeli Buda és a későbbi Margitszigeten álló zárda szövevényes, ármánykodással és kétes politikai szándékokkal terhes élete.