FINOM ILLESZTÉSEK - GOLDEN REPAIR // Ludwig Múzeum
február 22-ig
Kiállító művészek: Kader ATTIA • CHILF Mária – Daniela JAUREGUI SERVIN – Consuelo FLORES TORO – VARGA Tünde – Indigenous Women from Playa del Carmen • CSÁKY Marianne • CZENE Márta • Agnes DENES • Mihaela DRĂGAN • EL-HASSAN Róza • ERDEI Krisztina – HATALA Noémi • Fuzzy Earth • Saodat ISMAILOVA • KOLLER Margit • Ana MENDIETA • NAGY Csilla - SÜVEGES Rita • Ernesto NETO • Randomroutines • Mykola RIDNYI • Emília RIGOVÁ • Kati ROOVER • Neyen PAILAMILLA • SZEMZŐ Zsófia • SZÖRÉNYI Beatrix • Yoko ONO • VASPÖRI Cintia • Cecilia VICUÑA • Anna ZEMÁNKOVÁ • Anna ZVYAGINTSEVA
Kurátorok: DABI-FARKAS Rita, POPOVICS Viktória
Végtelen számú, témájú és célú fogadalmak születnek az új év során, de nagyjából mindegyik egy azonos ügyet szolgál: küzdeni saját magunk, környezetünk, életterünk jobbá tételéért. A Ludwig Múzeum Golden Repair kiállítása a Vigyázat, törékeny – Handle with Care folytatásaként a személyes és kollektív gyógyulás, valamint a javítás kérdéskörét vizsgálja.
A kiállítás címében szereplő kintsugi – azaz az „aranyjavítás” japán technikája – a törések eltüntetése helyett azok láthatóvá tételét hangsúlyozza, értékként kezeli a sérülést. Ez a szemlélet túlmutat a tárgyakon, alkalmazható emberi kapcsolatainkra, társadalmi struktúráinkra, sőt gazdasági és politikai rendszerek repedéseire is.
A több mint harminc művész alkotásait felsorakoztató tárlaton különösen emlékezetes a Tekla Gedeon és Sebastian Gschanes által alapított Fuzzy Earth kollektíva Szerencsétlen, de bátor fajok projektje. Az installáció a Rapa Nui (Húsvét-sziget) kihalt pálmafajának papírmasé-emléket állítva egyszerre kínál spekulatív feltámadást és hívja fel a figyelmet az éghajlati válságra, valamint a biodiverzitás drámai csökkenésére.
A NEURODIVERZITÁSRÓL // Budapest Galéria
február 1-ig
Kiállító művészek:Dóra Emese, Francsics Györgyi, Gyarmati Zsuzsi, Németh Dóra, P. Szathmáry István, Rubóczki Benedek, Turchányi Zsófia, Velegi Csaba
A kiállítás kurátorai: Hermann Júlia, Kollár Dalma Eszter
Egy kiállítás lehet informatív, szórakoztató, komoly, érzéki vagy gondolkodásra ösztönző. De hogy egyszerre legyen mindegyik? Arra csak az igazán kiváló tárlatok képesek. A neurodiverzitásról pontosan ilyen: érzékenyen és okosan közelít az eltérő idegrendszeri működések témájához. A fogalom az atipikus idegrendszeri működést és az ahhoz köthető folyamatokat jelöli, amelyeket gyakran az autizmus vagy ADHD neve alatt ismerünk.
A Budapest Galéria 2025 pályázatát nyolc neurodivergens alkotó nyerte el, akik egy felkészítő workshop keretében a kurátorokkal és a Neurodiverz Műhellyel közösen keltették életre a projektet. A közös munka gyümölcse pedig, hogy a termekben bemutatott művek mindegyike kifejezetten a kiállításra készült.
Ijesztőnek tűnhet ha van bennünk valami, amely eltér a megszokottól. Különlegesnek lenni, kilógni a sorból fokozott láthatóságot jelent, a láthatóság pedig sebezhetőséget. A Budapest Galéria kiállítása pontosan azt mutatja meg, hogy nincs két egyforma idegrendszer és a különbözőség tulajdonképpen az emberi sokféleség velejárója.
GYENIS TIBOR: BÁNYALÉG // Szikra Képzőművészeti Bemutatóterem
január 23-ig
A táj ember által konstruált vízió. Mesterséges határokkal kijelölt tér, amely mindig az ember és természet, természet és kultúra viszonyrendszerében értelmeződik. Maga a táj fogalma is távolságot feltételez: akkor válik láthatóvá, mikor elhatárolódunk tőle és szemléljük, nem pedig benne létezünk. Ez a távolság teszi lehetővé, hogy más perspektívából tekintsünk rá, és felismerjük törékenységét, valamint az emberi hasznosítás pusztító, kizsákmányoló logikáját.
Gyenis Tibor Bányalég című kiállítása olyan kvázi-képeket mutat be, amelyek újrastrukturálják és átformálják a természeti tájat. A művek még magukba hordozzák az ismerős formákat, de már nem igen lehet rájuk ismerni, tájkép-esszenciákká válnak, melyek elemei hiányoznak, széttartanak, széthúznak. A képeken egyre erősödő hiány arra reflektál, miként sajátítja ki az ember a természeti képződményeket önző érdekei mentén.
Különösen beszédes, hogy egyik alkotáson sem jelenik meg emberalak. Egy poszthumán állapot képei bontakoznak ki, ahol az emberi destrukció utáni világot szemléljük. A természet hol visszahódítja területeit, hol a teljes kiirtás tetemhelyeivel látszanak. A kiállítás egyszerre gyönyörködtet és gondolkodásra késztet.
Fotó: Neogrády-Kiss Barnabás
FEATURES OF THE LIVING // Liget Galéria A KÉPEK: Enteriőrök a kiállításokból, Budapest, 2026.
január 30-ig
Kiállító művészek: Antalka Zsófia, Joerg Hurschler, Edouard-marc, Cecil Serres, Romain Vicari
Kurátor: Urbantsok Tímea
Mikor mondhatjuk valamire, hogy élő? Melyek egy élőlény alapvető ismérvei? Meddig terjednek e fogalmak határai?
A Liget Galéria tárlata arra vállalkozik, hogy a “mi” fogalmát alapjaiban újraértelmezve az embert, az állatot és a tárgyi világot egyenrangú entitásként láttassa. Jelenlegi antropocentrikus világunkban minden dolog létjogosultságát pusztán aszerint mérlegeljük, hogy miként szolgálja az emberi érdekeket. Ám mi marad egy haszontalanná vált tárgyból? Ki mond rá ítéletet és milyen jogon?
A tárgyorientált ontológia (OOO) képes megnyitni egy olyan emberi perspektíván túli síkot, ahol megszűnik a világos elkülönülés élő és élettelen között. A kiállítás elemei olyan hétköznapi tárgyak, amelyek eredeti rendeltetésük betöltése helyett egymással lépnek párbeszédre, hogy egy mélyebb narratívát közvetítsenek.
A Features of the Living egy lenyűgöző gondolatkísérlet. Ahogy a világ egyre közeledik a poszthumán állapothoz, úgy az élet határai egyre inkább elmosódnak, és a létezés túlmutat az emberi valóságon.
