Az Art Market Budapest október 17-20. között 14. alkalommal nyitja meg kapuit, ezúttal újra a Millenárison. Ledényi Attila alapító-igazgatóval a vásár céljairól, az idei aktualitásokról, a Budapest Contemporary megjelenéséről beszélgettünk. Interjú.
Az Art Market Budapest alapvetése mindig az, hogy ami jól működik, azt megtartjátok, miközben a folytonos megújulásra is törekszetek. Milyen alapvető célkitűzések határozzák meg a vásárt?
Már az induláskor, másfél évtizeddel ezelőtt lefektettünk bizonyos célokat, amelyek döntéseinket, lépéseinket azóta is meghatározzák. Fontos, hogy legyenek ilyenek, akinek nincs jól végiggondolt, pontosan meghatározott és releváns célja, vagy hiányzik az elkötelezettsége, a hite a célok hasznosságában és fontosságában, az egy ilyen volumenű esemény létrehozásakor aligha számíthat hosszú távon sikerre.
Az Art Market Budapest talán legfontosabb missziója, hogy hasznos platformként, hídként működjön a kortárs képzőművészet illetve annak meglévő és potenciális közönsége között,
hogy a múzeumi és galériás intézményrendszeren túllépve kiszélesítse az érintkezési felületet a művészet alkotói és fogyasztói között, és ennek köszönhetően folyamatosan bővülő közönséget vonjon be a művészet élvezetébe, vagyis növelje a kortárs képzőművészet iránti érdeklődést, keresletet. Nyilvánvalóan ez a választék bővítésével is együtt kell járjon, pusztán a meglévő kánon, az unásig ismert tartalmak bemutatása korlátja lehet új közönségszegmensek bevonásának.
Olyan eseményt, intézményt, márkát építettünk fel, ami segít a képzőművészetnek átugrani az ingerküszöböt, felkelteni a figyelmet. A hazai fogyasztók bevonása mellett azzal is, hogy nemzetközileg értelmezhető és vonzó platformot teremt, hozzájárul Budapest művészeti helyszínként való népszerűsítéséhez, a kulturális turizmus egyik flagship eseményeként növeli fővárosunk kulturális vonzerejét.
Változtat-e ezen a nemrégiben létrejött budapesti kortárs vásár? Hogyan ítéled meg a Budapest Contemporary színrelépését?
Szeretem a versenyt, kifejezetten hiszek annak hasznosságában, őszintén szólva még élvezem is az abból fakadó kihívásokat. Az Art Market Budapest 14 éve edződik több száz művészeti vásár piacán, ebben a nagyon komoly nemzetközi versenyhelyzetben szerezte meg és őrzi stabil pozícióját, amelynek fenntartása természetesen állandó erőfeszítéseket igényel. A valódi verseny olyan folyamat, amelyben tanulunk és épülünk, az egymással konkuráló szereplőkből a lehető legjobbat hozza ki, ezért végső soron annak a piacnak vagy ökoszisztémának a fejlődését szolgálja, amelynek mi is részesei és voltaképpen haszonélvezői vagyunk, tehát a versenyből, egymás fejlődéséből magunk is profitálunk. Tudjuk tehát, milyen a verseny, és pontosan felismerjük, amikor benne vagyunk.
A Budapest Contemporary megjelenése azonban egészen más történet, létrehozásának körülményei alapján egyértelmű ugyanis az Art Market Budapest kifejezett ellehetetlenítésére irányuló szándék.
Az esemény mögött álló és annak tartalmi gerincét biztosító Kortárs Galériák Egyesülete – egyébként csak részben érvényesülő – álláspontja és elvárása, miszerint tagjai ne vegyenek részt az Art Market Budapesten, önmagában is beszédes gesztus a hosszú évek óta gyakorlatilag semmilyen kézzelfogható szakmai eredményt felmutatni nem képes szervezettől. De a szándékot nyilvánvalóvá teszi egyebek mellett az új vásár időpontjának kijelölése is az Art Market Budapest évtizedes, hagyományos naptári pozíciója előtt csupán néhány héttel. Ugyan nem gyakran, de már máshol is láttunk ehhez hasonlót, azonban az érintett helyi piacokra ez a fajta, az etikát és esztétikát mellőző, a művészeti közösség egészének érdekeit figyelmen kívül hagyó magatartás nem szokott jó hatással lenni. Magyarországon sincs.
A Budapest Contemporary nyilatkozataiból nehéz kiszálazni a szervezők egyéb szándékait, a kortárs művészet vagy műtárgypiac fejlesztésére irányuló terveit, így azokról véleményt alkotni sem könnyű. Pontosabban ami kirajzolódik, az nagyon ellentétes megközelítésre látszik utalni azzal, mint amit mi tekintünk ma Magyarországon egy ilyen jellegű művészeti esemény esetében fontosnak.
Egy önmagát hangsúlyosan elitistának deklaráló magyar butik vásár nem szolgálja a piac fejlődését vagy bővülését, de az alkotók és a közönség kiszolgálását sem, nemzetközileg pedig végképp értelmezhetetlen.
Ellenben a Budapest Contemporary létrehozásának mikéntje a hazai kortárs műkereskedelmi közegen belüli feszültség, a belső ellentétek és széthúzás fokozódásához vezetett, a lassan fejlődő, de ma még támogatásra, óvatos figyelemre szoruló, pozitív üzenetekre éhes közönség elbizonytalanodása jól érezhető. Nehéz olyan piacra fogyasztóként belépni, amelyik a galériák közötti belső feszültségektől, rosszul kezelt pozícióharcoktól terhes, ahol a szereplők egymásnak feszülnek és frusztráltak, egymás rossz hírét keltik, ráadásul egy virtuális barikád két oldalára vannak kényszerítve.
Különösen nem jó ötlet továbbá a közönség félrevezetése és elbizonytalanítása sem például azzal, hogy a Budapest Contemporary tucatnyi(!) külföldi kiállító galéria részvételének ígéretével kampányol, miközben erről szó sincs, hiszen a helyszínre érkezők a külföldi galériák helyett egy szűk kurátori válogatással szembesülnek, ahol ugyan valóban néhány külföldi galéria által képviselt művészek munkái láthatóak, de sem kiállítási standokkal, különösen pedig külföldi galériásokkal nem találkozhat a felcsigázott érdeklődő, miközben egyébként egy művészeti vásárnak épp ez a sava-borsa.
Mivel tehát a Budapest Contemporary eddigi gyakorlata és feltételezhető szándékai nagyon távol esnek attól, amit mi célul tűztünk ki magunknak, hovatovább kifejezetten megerősítik alapvető törekvéseink létjogosultságát, ennek az új szereplőnek a színre lépése sem indokolttá, sem szükségessé nem tette eredeti célkitűzéseink újragondolását.
Befolyásolja-e ez az Art Market Budapest kiállítási tartalmait, változik-e például a magyar résztvevők részaránya?
A széles nemzetközi művészeti választékban nem változik a magyar kiállítók száma és szerepe, mintegy félszáz magyarországi kiállító várja ezúttal is a közönséget az Art Market Budapesten. Ráadásul jelentősen megnőtt a mozgásterünk a tartalom szélesítésének, a hangsúlyok áthelyezésének irányába, a piacra frissen érkező, fiatal vagy eddig valami miatt háttérbe szorult, a kánonból kiszorított, még kevéssé ismert, de kiváló minőségű választékot és szolgáltatási színvonalat felmutatni képes hazai szereplőkkel való együttműködésre, márpedig az ő jelenlétük nemcsak a választék, hanem a piacra bevonható kereslet bővítésében, új fogyasztói csoportok és generációk megszólításában is hasznos.
És bár a komolyabb nemzetközi vásárokra jellemző módon a kiállító galériák között már 13 éve, így természetesen idén is, több a külföldi, mint a hazai, értékes üzenete van annak, és a kontinuitás megnyugtató érzetét erősíti, hogy az Art Market Budapest két legnagyobb kiállítási standját ezúttal is a hazai piac két legjelentősebb szereplője, a Magyarországot az első kategóriás nemzetközi vásárokon gyakorlatilag egyedüliként képviselő acb galéria és a hamarosan alapításának 30. évfordulóját ünneplő Várfok galéria foglalja majd el.
Egy másfél évtizede működő művészeti esemény sikerében a stratégiai célok és az állandóságot biztosító struktúrák mellett a folyamatos megújulásra való képesség is fontos tényező. Mi szolgálja ezt az Art Market Budapest esetében?
Miközben természetesen a körülmények változásaira is reagálnunk kell, és a működés hatékonyságának folyamatos javítására való törekvés az alapfilozófiánk része, a módosításokhoz, a megújulást szolgáló fejlesztésekhez, témafelvetésekhez is az alapvető célok biztosítják a koordinátarendszert.
A folyamatos megújulás egyik kulcsa pedig nem más, mint a vásár rendszerint közel harminc országból érkező mintegy száz kiállítója és több tucatnyi partnere, akik együtt elképesztő kreatív energiát, frissességet, olyan szakmai és emberi impulzusokat hoznak be a vásár falai közé, amik folyamatosan mozgásban tartják a gondolatainkat, állandó fejlődésben a nálunk hozzáférhető tartalmakat. És bár az esemény Magyarországon példátlan volumene, mérete is fontos tényező, hiszen a kellő szélességű választékhoz és a közönség figyelmének megnyeréséhez szükség van rá, a kreatív energiák becsatornázása és hasznosítása nemcsak mennyiségi kérdés.
Az Art Market Budapest olyan közösséget épít, amelyben a jó szándékú, az együttműködésben és közös fejlődésben gondolkodni képes partnerek szívesen osztják meg velünk és egymással ötleteiket, javaslataikat, sőt, erőforrásaikat is.
Részben ezekre a valóban konstruktív, jóindulatú impulzusokra is építve a vásár komplex eszközrendszerével maga is generálja a megújulást, a folyamatos tartalmi frissülést. Miközben nyilván a műtárgyválaszték, a kiállítótérbe helyezett több ezer alkotás összetétele is évről-évre változik, aktualizálódik, emellett alkalmanként mintegy félszáz kísérőeseményt hozunk létre a tematikus tárlatvezetésektől, szakmai beszélgetésektől a személyes találkozást szolgáló társasági eseményeken, művészprezentációkon keresztül a külső helyszíneken szervezett kiállításokig, rendezvényekig, társművészeti produkciókig.
Ennek az eszközrendszernek az egyik legfontosabb eleme, a vásár rendszeres kísérőeseménye az Inside Art elnevezésű nemzetközi művészeti és műtárgyipari konferencia. A szakmai találkozó keretében az elmúlt években olyan alkotók, mint például Oleg Kulik, Piero Lissoni, Gideon Mendel, Michelangelo Pistoletto, Bernar Venet, olyan múzeumok igazgatói és vezető kurátorai, mint a belgrádi Kortárs Művészeti Múzeum, a stockholmi Fotografiska, a jeruzsálemi Israel Museum, a New York-i Metropolitan Museum, a prágai Nemzeti Galéria, a szentpétervári Állami Orosz Múzeum, a richmondi Virginia Museum of Fine Arts, olyan nemzetközi művészeti vásárok vezetői, mint az ARCO Madrid, Art Brussels, Contemporary Istanbul, Joburg Art Fair, Photofever, Photo London, Scope, Volta, ZonaMaco, valamint többek között olyan intézmények vezetői, mint az Európai Unió Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbiztossága, a Giacometti Alapítvány, a Kortárs Művészeti Gyűjtemények Nemzetközi Szövetsége, az ERSTE Alapítvány Kontakt Gyűjteménye, a Magnum Photos International és még sokan mások személyesen járultak hozzá ahhoz, hogy látogatóink és a hazai művészeti közeg szereplői itt Budapesten csatlakozhassanak a globális művészeti diskurzusokhoz.
A konferencia és más kiegészítő programjaink által is biztosított lehetőségeket kihasználva évről-évre olyan kiemelt témákat választunk és dolgozunk fel, amelyek egyaránt nyújtanak emlékezetes látogatói élményt, és irányítják olyan nemzetközi folyamatokra, jelenségekre a figyelmet, amelyek az ínyenc műértők érdeklődését is felkeltik, és jó példaként, modellként szolgálhatnak a hazai művészeti szereplők számára is.
Az idei évben például milyen témák kapnak kiemelt figyelmet?
A klasszikus műfajok dominanciája mellett igyekszünk az Art Market Budapest keretében a fotóművészetet helyzetbe hozni, és erre ezúttal is megragadjuk az adódó alkalmat. 2014-ben azért hoztuk létre a vásár Art Photo Budapest elnevezésű fotószekcióját, mert meggyőződésünk, hogy a fotóművészet Magyarország számára a nemzetközi kulturális életben az érvényesülés, a kitörés lehetőségét biztosíthatja. Ezt kiválóan példázza, hogy épp a napokban nyílik az Egyesült Államok egyik legjelentősebb regionális múzeuma, a Virginia Museum of Fine Arts épületében Richmondban az az American, born Hungary című tárlat, amelyből egy válogatás nemrégiben mutatkozott be Budapesten a Szépművészeti Múzeumban, és amely több mint 30 magyar születésű fotóművész alkotásaiból válogatva helyezi fókuszba Magyarország különleges viszonyát a fotóművészettel. Alex Nyerges, a múzeum igazgatója és a kiállítás kurátora egyébként vásárunk rendszeres látogatója és vásárlója.
Az Art Photo Budapest 2024-ben is Közép- és Kelet-Európa egyetlen nemzetközi fotóművészeti vásáraként erősíti meg pozícióját a nemzetközi fotóművészeti életben, és az idei vásáron hazai és nemzetközi szereplők bevonásával André Kertész születésének 130. évfordulóját készülünk megünnepelni. Kertész életművének máig érvényesülő hatását részben a kiállítási anyag, részben pedig az Inside Art konferencia mutatja majd be. Az André Kertész 130 – kortárs tükörképek elnevezésű program keretében Roger Ballen világhírű fotóművész például arról fog beszélni, hogy milyen módon inspirálódott a kertészi életműből, Európa egyik legnagyobb fotófesztiválja, a Festival La Gacilly - Baden Photo igazgatója pedig a mesterséges intelligencia bevonásával fogja feldolgozni a témát: az AI segítségével André Kertész fotóit fogja feldolgozni, nyilván izgalmas vitát generálva. Azt pedig, hogy André Kertész öröksége itthon is élő hagyomány, a Fotóművészek Szövetségével közösen létrehozott kiállítási anyag fogja majd a vásár helyszínén láthatóvá tenni.
Különleges aktualitása van egy másik, minket szintén intenzíven foglalkoztató témának is. Néhány évvel ezelőtt elindítottunk egy programot annak érdekében, hogy az ingatlan-beruházásokhoz művészeti tartalmak kapcsolódjanak, hogy a beruházások esetében elterjedt gyakorlat legyen a művészet valamilyen formában történő befogadása, általánossá váljon az arra irányuló szándék, hogy a különféle funkciójú ingatlanok, területek kialakításakor vagy átalakításakor műalkotások létrehozása, bevonása valósuljon meg. A folyamat mérföldkőhöz ért akkor, amikor az idei évben az Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amely az állami beruházásokra vonatkozóan kötelezővé teszi művészi tartalmak megvalósulását. Ez komoly siker, és fontos mozzanat, de megítélésünk szerint annak érdekében, hogy a jó szándék jó gyakorlatban öltsön majd testet, meg kell teremteni a beruházók, építészek és a művészeti szereplők közötti együttműködés kultúráját.
Az idei Art Market Budapest keretében azt fogjuk körüljárni, hogy miként lehetne láthatóvá és értelmezhetővé tenni a képzőművészet fontosságát és hasznosságát az ingatlanfejlesztések kontextusában, hogyan lehetne szorosabbra vonni a kapcsolatot az épített környezet és a művészet között, mivel tudnánk érzékeltetni a művészet értéknövelő és szemléletformáló hatását.
Az Inside Art konferencia egy napja ezért Building on Art címmel igyekszik a képzőművészettel való találkozás lehetőségét megteremteni az építészek és a szélesebb ingatlanszakmai közeg más szereplői számára is. A közösségi terekben megjelenő művészet hatásának és gazdagságának illusztrálására pedig sCULTURE címen látványos szoborpark kerül kialakításra a Millenáris épületei között. Egyébként őszintén azt gondolom, hogy a szobrászatban rejlő különleges lehetőségek akár egy külön beszélgetést is megérdemelnének.