A felszín alatt megbújó
tartalmi érdemek
ez esetben valóban
a felszín alatt lapulnak.
Részlet Halász Péter Tamás Fennhatóság című kiállításából, 2016, acb Galéria
© a művész és az acb Galéria jóvoltából, fotó: Erdei Gábor / Artkartell
Korábban úgy gondoltam, hogy ha agyonvernek, sem veszek soha Oreo kekszet. Aztán kiderült, hogy ugyan allergiás vagyok a csokoládéra, de a kakaóra nem. És kiderült, hogy allergiás vagyok a török mogyoróra, de a földimogyoróra nem. És kiderült, hogy az Oreo limitált szériás magyoróvajas keksze számomra egészségkárosodás fennforgása nélkül fogyasztható.
Így esett.
Hasonló elutasítással találkozott volna az, aki egy ETA 1155 típusú kontaktgrill készülék csodás mivoltát próbálta volna velem érzékeltetni.
Aztán megnéztem Halász Péter Tamás Fennhatóság című kiállítását, és az ETA grill helyére került a világban.
Részlet Halász Péter Tamás Fennhatóság című kiállításából, 2016, acb Galéria
© a művész és az acb Galéria jóvoltából, fotó: Erdei Gábor / ArtkartellHalász emblematikus Malevics-képeket felidéző négy műve különös titkokat rejt. A plakátszerű kompozíciókba különféle kommunista konzumcikkek épülnek, közös funkciójuk a hőtermelés: rezsó, vasaló, illetve az a bizonyos kontaktgrill. Az ezek által leadott hőenergiát heatpipe-ok (hőcső) vezetik a képek felszíni rétege alá, ahol a felizzó csövek a legnagyobb titokban bizonyos betűket formáznak.
Egy hőkamerás felvétel fedi fel a művek belsejében zajló titkos eseményeket. A sötétlilából narancson át szinte fehérig derengő hőkép már önmagában felpezsdíti az alapvetően komor és szikár műveket, de ennyi még csak öncélú dizájnt eredményezne.
A felszín alatt megbújó tartalmi érdemek ez esetben valóban a felszín alatt lapulnak. A lassanként felhevülő csövek ugyanis a következő akronímiákat írják ki: CO2 (széndioxid), GDP (bruttó hazai termék), UDHR (Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata) és HIPC (Súlyosan Eladósodott Szegény Országok).
E négy rövidítés kijelöli a kiállítás zászlójára tűzött, komplex problematikát: a világgazdaságot működtető államok közti függőségeket, az egyes politikai rendszerek által indukált társadalmi berendezkedéseket, illetve makro-szintű döntésmechanizmusaik ökológiai felelősségvállalásának ebből fakadó mértékét.
a Fennhatóság szexi.
Hát még a fenntarthatóság
Hogy mindettől ne menjen el az életkedvünk, a művész szellemesen választotta meg az energiaforrást. A hőleadó készülékek ugyanis a legpazarlóbb módon alakítják át a villamos áramot, így az eszköz és üzenet kadenciája profi módon cseng össze.
Részlet Halász Péter Tamás Fennhatóság című kiállításából, 2016, acb Galéria
© a művész és az acb Galéria jóvoltából, fotó: Erdei Gábor / ArtkartellHalász Péter Tamás munkásságának következetes állomása a Fennhatóság. Összetalálkozik benne a művész esztétizáló hajlama és a technikai fejlődés stációinak egyes használati tárgyakban való koncentrálása – ugyanakkor a fényalapú objektképzés szublimálódik, ahogy az optikai élményt a hőkamera szükségességének beiktatásával visszautalja a technológia hatókörébe.
Shirley MacLaine-nek tulajdonítjuk a mondást, mi szerint „a nő egyik legerogénebb zónája az intelligenciája”. Gyaníthatóan, eme tételnek csak egy gyenge pontja van, a nemi distinkció. Ha kitágítjuk az összes nemre, akkor politikai korrektségünk tudatában leszögezhetjük, hogy a Fennhatóság szexi. Hát még a fenntarthatóság.
Részlet Halász Péter Tamás Fennhatóság című kiállításából, 2016, acb Galéria
© a művész és az acb Galéria jóvoltából, fotó: Erdei Gábor / Artkartell
