Artkartell - Bolondok Hajója

AZ ÖSSZES KÉP: Részlet Ulbert Ádám Mendemondák a Bolondok Hajójából című kiállításából, 2019, Artkartell projectspace

Ulbert Ádám: Mendemondák a Bolondok Hajójából
Artkartell projectspace
2019. augusztus 2–szeptember 8.

Az Artkartell projectspace örömmel mutatja be Ulbert Ádám Mendemondák a Bolondok Hajójából című egyéni kiállítását. Az Amszterdamból hazatelepült fiatal művész a mitológia, a természettudomány és az eszmetörténet kulcsfontosságú narratíváit meséli újra azzal a sajátos művészi eszköztárával, amelyet az art brut, a naiv művészet és az expresszionizmus hagyománya, illetve a posztinternetes materializmus formált egyénivé. A 2018-as Paris Internationale-on bemutatott Thalassa II. / Hal, Vulkán, Ikrek kiállítás után ez Ulbert és az Artkartell projectspace második közös vállalkozása.

A 2018-as Mendemondák a Bolondok Hajójából című sorozat nyolc festményből és három bronzszoborból áll. Középpontjában a későközépkori eszmetörténet egyik kulcs története, a „Bolondok Hajója” áll, amelyet jól ismerünk a 15–16. század fordulójának szatirikus irodalomból (Sebastian Brant: Bolondok Hajója, Rotterdami Erasmus: A balgaság dicsérete) és a korabeli képzőművészetből (Albrecht Dürer, Hieronymus Bosch). A középkor végén a bolondok a városokból száműzött leprások megbélyegzett szerepét és elkülönített telepeit vették át. A francia filozófus, Michel Foucault A bolondság története című híres történeti értekezésében elemezte érzékletesen, hogy a premodern társadalomban miként minősült az átlagostól eltérő viselkedés emberi gyarlóságnak és bűnös életmódnak, amely nem vezethetett el az üdvösséghez. Ugyanakkor az egy hajóban sodródó, az élet kiszámíthatatlan viharait átvészelő tébolyultak és hétköznapi társaik képe a középkor és a reneszánsz közötti korszakváltás kataklizmájának termékeny metaforájává vált. A folyamatos háborúktól szenvedő, szellemi megújuláson (humanizmus, reformáció) átmenő, apokaliptikus időket élő Európa humanista művészei ebben a szarkasztikus allegóriában ragadták meg koruk fő jellemvonását. Kijózanítóan keserű látomás: egy részeg kapitány által irányított, beszámíthatatlanokkal, balgákkal és bűnösökkel teli lélekvesztő, amely a tenger közepén hánykolódik. „A Bolondok Hajója – írta Foucault – azt az általános nyugtalanságot jelképezi, amely a középkor vége felé kerítette hatalmába az európai világot. A bolond és a bolondság fontos szereplőkké válnak, éppen kétértelműségükkel: fenyegetés és gúny, a világ szédítő esztelensége és az emberek silány nevetségessége ölt testet bennük.”

Ahogy Ulbert Thalassa című munkáiban a kezdeti geológiai és biológia szakadás-krízisének természeti és kulturális feldolgozására tett kísérlet, úgy a Mendemondák a Bolondok Hajójából című sorozat az egyén és közösség törésének traumatikus mítoszteremtését vizsgálja a képzőművészet eszközeivel.

Ulbert Ádám (1984, Budapest) a posztinternetes nemzedék egyik legeredetibb magyar képviselője. Bölcsészeti tanulmányok után járt a budapesti MOME-ra, az amszterdami Gerrit Rietveld Academie-re és a Sandberg Instituutba, majd a Rijksakademie képzésén fejezte be tanulmányait a Mondriaan Fonds támogatásával. Az elmúlt fél évtizedben egyéni kiállítása volt Birminghamben (2014, The Lombard Method), Amszterdamban (2014, Stedelijk Museum Bureau), Budapesten (2014, Trapéz Galéria), Prágában (2017, Karlin Studios) és Párizsban (2018, Paris Internationale). Mindeközben számos csoportos kiállításon szerepelt Graztól Madridig és Sanghajtól New Yorkig. Több ösztöndíjjal elismerték már munkásságát (2017, Stichting Stokroos material and project grant; 2016, Prins Bernhard Cultuurfonds fellowship grant stb.).

Bolondok Hajója

„SZÍNRE LÉPETT ” MŰVÉSZET