Részletek: Részegh Botond Hátamra vettelek...hátadra vettél c. kiállításról, Apollo Gallery, 2025.
© a művész és az Apollo Gallery jóvoltából. Fotó: Biró DávidRészegh Botond festészetéhez és grafikai munkásságához Kányádi Sándor 1977-ben írt „Szóváltás” című versének két idézett sora akár magyarázatot is adhatna. Műveiben egymással különböző viszonyban lévő alakokat láthatunk, akik testi, lelki és szellemi kapcsolatba kerülnek egymással. Ez a kötődés kulcsfontosságú műveiben, az együttlét a magány meghaladását segíti, de a kettősség, ami munkáin hol a két alak-kontúr kapcsolatában, hol a képmező felosztásában érhető tetten, mélyégesen bonyolult: ennek leírását kíséreli meg nemcsak a pszichológia, de a bölcselet és az irodalom is.
Részegh Botond épp 1977-ben született Csíkszeredában, a verssel egyidőben. A költőhöz még életében személyes barátság fűzte, poétikája áthatotta művészeti fejlődését. A költészet nyelvében a szimbólumok és a valóság képeinek nyelvi megfogalmazása rendszerint redukcióhoz, tömörítéshez vezet, amiben a tartalom több jelentésárnyalatot is kaphat. Részegh is a festészetben és a grafikában épp azt a lehetőséget érzékelteti, ami a műfajok közötti átjárhatóságot és a tömör kifejezésmódot adja: az egyszerű formák, erős kontúrok és markáns színfelületek használatát.
Részegh Botond kiállítása betekintést enged a psziché bonyolult világába, festményei tükröt tartanak, hogy felismerjük saját törékenységünket és erőnket egyaránt. A most bemutatott, utóbbi évtizedben készült művei a Kányádi által oly találóan megfogalmazott emberi egymásrautaltságot járják körül, de bemutatják a festmények és papír alapú művek kísérletező karakterét is. Megmutatják, hogy a tévelygő emberalakok – akik végső soron mi vagyunk- hogyan ingadoznak a reménytelenség és a remény, a szeretet és az eltaszítás között, nem tudva ellenállni annak a vágynak, hogy mégis csak egy másik személyhez kötődjenek és azzal együtt éljék meg a lét bizonytalanságait.
