Minden a mienk

Albert Ádám a Tanácsköztársaság és a politikai dizájn kapcsolatát vette górcső alá. Vörös drapéria, letakart pénzszedő bódék, forradalmi modernizmus és Biró Mihály pénztárcája.

„Holnap már minden a mienk lesz
Hogyha akarunk, ha merünk.”
(Ady Endre: Magyar jakobinus dala, 1908)

Részlet Albert Ádám MINDEN A MIENK! című kiállításából, 2018, Kassák Múzeum

© a Kassák Múzeum jóvoltából, fotó: Kudász Gábor Arion

Kiflievő verseny az Alagútnál, a Margitsziget ingyenessé tétele, 200 új vízcsap létesítése a belvárosban, Martinovics Ignác szarkofágja a Vérmezőn. A Hősök tere szobrainak beburkolása, a budai és pesti hídfők vámházainak eltakarása, valamint kalapácsos ember és Marx-szobrok városszerte. Elfeledett, utópisztikusan hangzó, ugyanakkor nagyon is megtörtént események.

Dátum: 1919. május 1.
Helyszín: Budapest, Magyarország.

Albert Ádám MINDEN A MIENK! című kiállítása több elemből álló, komplex installáció, amely a magyarországi Tanácsköztársaság első reprezentatív eseményét, Budapest május elsejei ünnepségsorozatát veszi kiindulópontnak. A Kassák Múzeumban március 29-től látható kiállítást szinte napra pontosan 99 évvel előzte meg a kommün létrejötte. (A Tanácsköztársaság időszaka 1919. március 21-től augusztus 1-ig tartott.). A kiállított archív és kortárs anyag az eltelt közel száz év tükrén keresztül vizsgálja a proletárdiktatúra kiépítésére tett rövid társadalmi kísérletet, ezen belül is a propaganda és a politikai dizájn viszonyát. De vissza 1919-be!

A Tanácsköztársaság márciusi kikiáltása után a Forradalmi Kormányzótanács különösen nagy hangsúlyt fektetett az első fővárosi kommunista május 1-je megszervezésére. A programok kitalálására mindössze három hét állt rendelkezésre, ennek ellenére igencsak látványos események és átalakítások valósultak meg. A rendezvény koordinátora Szamuely Tibor, közoktatásügyi népbiztos volt, a díszítőmunkálatokat pedig Biró Mihály, képzőművész irányította. Díszítő, élelmezési, felvonulási és szórakozási bizottságok alakultak a fent felsorolt számos program professzionális előkészítésére és lebonyolítására. A precíz szervezésre nagy szükség volt, hiszen a majális ideológiai és praktikus szempontból is igen fontos volt a kormányzatnak: politikai gesztusként nagy jelentőséggel bírt „az első szabad május elseje” emlékezetessé tétele, gyakorlati szempontból pedig a kritikus méreteket öltő munkanélküliség problémáját is orvosolta, legalább átmenetileg.

Részlet Albert Ádám MINDEN A MIENK! című kiállításából, 2018, Kassák Múzeum

© a Kassák Múzeum jóvoltából, fotó: Kudász Gábor Arion

Budapest erre a napra óriási színpaddá változott,
ahol a propaganda modernista kulisszái rátelepedtek
az előző rendszer emlékműveire és szimbólumaira.

Részlet Albert Ádám MINDEN A MIENK! című kiállításából, 2018, Kassák Múzeum

© a Kassák Múzeum jóvoltából, fotó: Kudász Gábor Arion

Budapest erre a napra óriási színpaddá változott, ahol a propaganda modernista kulisszái rátelepedtek az előző rendszer emlékműveire és szimbólumaira. Sok esetben a meglévő emlékműveket és szimbolikus erővel bíró épületeket a lebontás helyett ideiglenes módon, olcsó építési anyagokkal, textíliákkal és papírszövettel burkolták. Az ünnepségsorozatot átjárta a francia forradalom szellemisége, a Madách Színházban előadták Karinthy Vérmező című darabját, a mindenki számára megnyitott Margitszigeten pedig a kiállítás címét is adó Ady Endre Magyar jakobinus dalából származó mondata fogadta a látogatókat: „Minden a mienk!”

Részlet Albert Ádám MINDEN A MIENK! című kiállításából, 2018, Kassák Múzeum

© a Kassák Múzeum jóvoltából, fotó: Kudász Gábor Arion

MINDEN A MIENK! – ez a címe a kiállításon szereplő hét számozott installációcsoportból hat egységnek. Albert Ádám letisztult kortárs reflexiói mellett a kiállításon hangsúlyosan, ugyanakkor gondosan válogatva kapnak helyet a korszakból származó archív fotográfiák, amelyek különleges és változatos formában mutatják be a dokumentumokat. A Kassák Múzeum fogadóterében a Szabad tér, a Lepel és a Biró Mihály pénztárcája alcímeket viselő installációk egysége elegyedik párbeszédbe. A letakart budapesti hídfők monumentális installációról készült négy archív fotó egészen kicsi giclée nyomatokon, míg a Biró Mihály pénztárcája, rajta a kalapácsos emberrel, hatalmasra nagyítva szerepel a két szemközti falon. Középen alacsony posztamensen a hídfőkről készült plasztikák, vagy inkább objektek. A négy hídfő – a Ferenc József híd, az Erzsébet híd és a Margitsziget pesti hídfője, valamint szigeti lejárója – négy változó puhaságú anyagból készült. Ugyanezek az anyagok, a rétegelt lemez, a tardosi mészkő, a plexi és a poliuretán hab ismétlődnek meg falra szerelt konzolok formájában, az archív fotók tartóiként.

A kiállításon szereplő anyagok és leginkább azok változatossága nagy jelentőséggel bírnak, ahogy 1919-ben is. A két termet összekötő lepel installáció hagyományos ólomüveg technikával készült, utalva a majálison használt különféle drapériákra. A háborút követő forráshiány miatt ugyanis drasztikusan csökkentették az ünnepségsorozat költségvetését, így bár az esemény az új társadalmi rend örökkévalóságát hivatott hirdetni, a felhasznált anyagok és főként a drapériák mégis olcsóak, ideiglenesek és újrahasznosíthatóak voltak.

Részlet Albert Ádám MINDEN A MIENK! című kiállításából, 2018, Kassák Múzeum

© a Kassák Múzeum jóvoltából, fotó: Kudász Gábor Arion

Az arisztokrácia társadalmi életének
fontos helyszíneként szolgáló versenypályákon
ugyanis a Tanácsköztársaság
Kertészeti Termelőszövetkezetet alakított ki

Részlet Albert Ádám MINDEN A MIENK! című kiállításából, 2018, Kassák Múzeum

© a Kassák Múzeum jóvoltából, fotó: Kudász Gábor Arion

A kiállítás második termébe lépve szintén változatos anyagokat vonultat fel az ott látható három installáció. Márvány, üveg, rozsdamentes acél, fű, gipsz és patkószegek. A Kert, a Hippodrom és a Történelem címet viselő munkák a Stefánia úti és a Kerepesi úti lóversenypályák kisajátításának szimbolikus gesztusára utalnak. Az arisztokrácia társadalmi életének fontos helyszíneként szolgáló versenypályákon ugyanis a Tanácsköztársaság Kertészeti Termelőszövetkezetet alakított ki, ahol modern kertészeti technikákat lehetett a későbbiekben tanulmányozni. Erre utal Albert Ádám, a terem közepén elhelyezett, fűvel beültetett installációja, mely egy képzeletbeli hippodrom lekicsinyített mása. A kiállítást Widder Félix a Magyar Képzőművészeti Egyetemről származó, gipsz lófej-tanulmánya zárja. A patkószögekkel körített ló-csonk az „Egy szög miatt a patkó elveszett…” kezdetű, mindenki által ismert angol népdalra utal. Az installáció (és a mondóka) a történelem sokszor látszólag jelentéktelen apróságok által befolyásolt folyamataira utal, valamint előrevetíti azt, amit ma már tudunk: 1919. május elseje az első és utolsó majális volt a Tanácsköztársaság életében.

Részlet Albert Ádám MINDEN A MIENK! című kiállításából, 2018, Kassák Múzeum

© a Kassák Múzeum jóvoltából, fotó: Kudász Gábor Arion

Az Albert Ádám MINDEN A MIENK! című kiállítás Kassák Múzeum Életmód és társadalmi mozgalmak a modernitásban című kutatási és kiállítási program részeként valósult meg.

— Istvánkó Bea

2018. április 24., kedd 17:58
kapcsolódó cikkek
  • Kassák×3

    Három új kiállítás foglalkozik Kassák Lajos '20-as évekbeli úttörő avantgárd munkásságával. Kassákizmus megalkuvás nélkül.

  • Gipsz és csont

    Albert Ádám konceptuális mesterségek ünnepét rendezett Pakson és a Kisteremben. Tranker Kata beszélgetett az alkotóval tárgyakról, emlékekről és történelemről.

  • Dolgos nemzet

    A munka maga is gyönyörűség, ha szívesen végezzük. Négy művész hármas kistükre a mai Magyarországról: a munka mint a kiszolgáltatottság, a megalkuvás vagy a kreativitás forrása.

ajánló

Egypercesek

Sztárszobrász a szomszédból. Erwin Wurm egyperces és félmázsás szobrokkal szórakoztat a Ludwigban. Meg kell nézni.

támogatók