Megannyi szerep, megannyi botlás. Vajon az egyén mennyi szerepet bír el? Első és legevidensebb: a női és férfi szerepek.
Azonban jelen kiállítás nem erre fókuszál. Középpontjába a legáltalánosabb szerepek, az életben eljátszott, vagy akár megélt szerepeink kerülnek. Az egész élet nagy játék, amelyben az egyén szerepeket tölt be: vezetőt, követőt, jó barátot, mindig empatikust, rossz barátot, megbízhatatlant, játékmestert, vagy akár futót, gyalogost.
Megannyi szerep, és oly sokféle sorslehetőség. Költők százai írtak arról, hogy az élet, akár egy játék, csak játszani kell megtanulni. Ha Shakespeare-t vesszük, az egész életet úgy kell felfogni, mint egy színházat; ha Kosztolányit nézzük, akarhatunk játszani, és Fodor Ákossal együtt szeressünk is. Most nézzük meg együtt, hogyan is kell élni!
Sibitka Anna egyéni kiállításának középpontjában az azonosság, önazonosság és életünk során kipróbált szerepeink állnak. A kiállítás két részre bontható: fürdőszobai enteriőrökre, és a legextrémebb helyszíneken izgalmas pozíciókba helyezett énképek sorozatára. Ami összeköti őket: mindkettő az önazonosságról szól. Olyan jeleneteket mutat be, amelyeket az egyén nem feltétlenül mer a valóvilágban megmutatni, felvállalni.
A társadalom által felállított kereteket a tárlat megpróbálja ledönteni és normalizálni. Mindenki azt visz haza magával, ami neki tetszik: a gyermeket, aki bárhol tud játszani; a nőt, aki minden férfit meghódít; a félénket, aki szeretne láthatatlanná válni; egy teljesen átlagos ember képét, vagy akár egy szerepet, amely nem behatárolható, nem köti további szerepekhez. Tessék, lássék, vigyék.
Kurátor: Kósa Jázmin Aglája
Helyszín: Tata, zsinagóga
Megtekinthető: 2023. szeptember 9. – október 8.
Sibitka Panni: Ének a zuhany alatt, Tata, zsinagóga