Artkartell - A bölcs kígyó

AZ ÖSSZES KÉP: Részlet Igor Hosnedl A bölcs kígyó leckéje című kiállításából, 2018, Horizont Galéria

Igor Hosnedl: A bölcs kígyó leckéje
Horizont Galéria
2018. május 2. – június 13.

Igor Hosnedl (1988) cseh képzőművész első önálló kiállítását rendezi meg a Horizont Galéria Budapesten „A bölcs kígyó leckéje” címmel. A jelenleg Berlinben élő Hosnedl, a legújabb és legfrissebb cseh festő-generáció oszlopos tagja, 2013-ban diplomázott a prágai művészeti akadémián Vladimír Skrepl és Jiří Kovanda osztályában. A Horizont Galériában megrendezett kiállításán legújabb festmény-ciklusát vonultatja fel a művész. Ezeken az alkotásokon is jól megfigyelhető az, hogy minden esetben a rajz műfajából indul ki Hosnedl művészete. Kisméretű rajzokon kiérlelt kompozíciós elemek transzformálódnak át valóban monumentális léptékűvé a festményeken, amik éles kontúrokkal és intenzív, sötét szín-tónusokkal őrzik tovább alkotójuk markáns rajzos stílusát.

Hosnedl ciklusának egyik főszereplője a kiállítás címében is megjelenő kígyó. A művész karakteresen redukált kompozícióinak központi motívuma számos átváltozáson megy keresztül és meander-szerűen fonja körbe a képek többi figuráját. Hosnedl álomszerű képein persze nemcsak kígyókat ismerhetünk fel, hanem torzókat, emberi alakokat, építészeti motívumokat, lépcsőket, oszlopfőket is, amiket mind egyértelműen szimbólumként épít fel a művész. A tudalattiból előlépő jelképek a nézők asszociációinak vannak kiszolgáltatva a képeken. A művek ikonográfiája és kompozíciós formái is arra utalnak, hogy a művész a szürrealista és a metafizikus festészet ötvözetének kortárs átértelmezését hozta létre.

Hosnedl reduktív szemléletű festő, aki egy hosszú folyamat keretén belül többszörös stilizációval hozza létre rendkívül desztillált, kikristályosodott motívum-hálóját - ebben az egyensúlyozásban is segíti őt rajzkészsége. A művész vonalas rendszerekre épülő képszerkezeteiben az egyik legfontosabb szerepet a totemszerű figurákon kívül, maga a tér tölti be. Hosnedl a metafizikus festészet tér-kompozícióit idézi meg avval, hogy a festményein a teret csupán jelzésszerű felületekkel jeleníti meg. A figurák kulisszájaként felfogható tér - ami egy színházi díszlethez hasonlóan előteret és hátteret is kijelöl a képeken -, alapvetően mágikus, meseszerű karaktert kölcsönöz a műveknek. Hosnedl művészetének ezen vetülete már manifesztálódott korábban is a Horizont Galériában, a Klára Hosnedlovával közös, Zsikla Mónika által kurált „Red Riding Hood” című kiállításon, ami a mesebeli Piroska alakját ültette át egy modern építészeti kontextusba. Hosnedl önálló képi univerzumának, ehhez képest az egyik sarokpontja a melankólia lokalizálhatatlan érzése, ami megjelenik az üres, töredékes és illuzionisztikus terekben is.

Hosnedl képi világa bár erőteljesen épít az absztraháltságra, mégis karaketeresen figurális. A művész több generációtársához hasonlóan a grafika vizuális nyelvéből merít inspirációt a figurativitás festészeti újradefiniálásához, amikhez számítógépes játékok vizualitását is felhasználja. Az időtlenség illúzióját keltő képek csendes örökkévalóságában pedig otthonra talál a művész szürrealizmusból eredő szimbólum-centrikussága és metafizikus tér-képzése is. (Fenyvesi Áron)

A bölcs kígyó

A fólia illúziója // Interjú Rónai Viktorral