Új horizont

Horizont néven új galéria nyílt a belvárosban. Az alapító Arató Balázst kérdeztük a látványos indulásról és a nagyszabású tervekről.

Téged eddig az Inventio Artson keresztül ismert a kortárs színtér, most mégis más néven és más helyszínen alapítottál galériát. Miért nem az Inventio Arts alakult át kereskedelmi galériává?

2012-ben kezdtük el az Inventio Artsot, csendestársammal, Jarmo Nieminennel. Hasonló érdeklődési körrel és célokkal fogtunk bele a közös munkába, ami eddig több szép sikert is hozott már. Rendeztünk öt részes panelbeszélgetés-sorozatot a kortárs műgyűjtésről, rendeztünk egy bécsi galériával közösen kiállítást, szerepeltünk az ARTplaccon és az Art Market Budapesten is. A kiállítótér kialakítása is tervbe volt véve, de végül ebbe a projektbe már nem közösen, hanem én egyedül fogtam bele. Találtam egy szuper, egykor patikaként működő helyiséget a Zichy utca 32.-es szám alatt, ami minden elképzelésemnek megfelelt.

igyekszünk olyan művészeket

választani, akiknek munkái

progresszívak, „okosak”,

és megjelenik bennük

valamifajta analizáló,

konceptuális gondolatiság.

 

És mi lesz az Inventióval?

Az Inventio Arts továbbra is működik, csak inaktívabb formában, programok nélkül. A Jurányi utcában a mai napig dolgoznak művészek a műtermeinkben, azonban közülük mindenki valamilyen módon elkötelezett, tehát nem vonhattam be őket a kereskedelmi galéria égisze alá. A Horizont Galéria tehát új névvel és egy közgazdász csendestárs, Iszak Patrícia bevonásával jött létre.

Kiállításmegnyitó Kristóf Gábor Offsetting című kiállításán, 2015, Horizont Galéria

© a Horizont Galéria engedélyével, fotó: Simon Zsuzsanna–Bognár Benedek

Kiállításmegnyitó Kristóf Gábor Offsetting című kiállításán, 2015, Horizont Galéria

© a Horizont Galéria engedélyével, fotó: Simon Zsuzsanna–Bognár Benedek

Milyen terveitek vannak a Horizont Galériával? Kialakult már a művészkör? Főleg Magyarországra koncentráltok vagy terveztek nemzetközi vásárokat is?

Nemcsak az eladások, de a művészkör tekintetében is szeretnénk nemzetköziek lenni. Mind a magyar, mind a külföldi alkotók közül igyekszünk a fiatalokra és a középgenerációra koncentrálni. Műfaji vagy stiláris megkötés nincsen, de igyekszünk olyan művészeket választani, akiknek munkái progresszívak, „okosak”, és megjelenik bennük valamifajta analizáló, konceptuális gondolatiság.

Kikkel dolgoztok együtt?

Egyelőre négy alkotóval, Kristóf Gáborral, Tasnádi Józseffel, Szigeti Gábor Csongorral és Keresztesi Botonddal kötöttünk képviseleti megállapodást. Igyekszünk a galéria profilját úgy kialakítani, hogy szakmailag színvonalas, de mégis piacképes művekkel foglalkozzon. Még 4–5 további művésszel tervezünk a jövőben együttműködni. Ennél többel egyelőre biztos hogy nem, mert nem tudnánk azt a figyelmet és munkát nyújtani a számukra, ami a korrekt képviselethez szükséges. A nemzetközi megmérettetés is a terveink között szerepel. Tekintve, hogy friss vállalkozásnak számítunk, több általam kedvelt art fair programjába is bekerülhetnénk az új galériáknak szánt szekció résztvevőjeként. Emiatt is nagyon fontos, hogy a Horizont Galéria első évének szakmai programja ne csak magyar szemszögből, de nemzetközi szinten is értelmezhető és minőségi legyen.

Arató Balázs Kristóf Gábor Offsetting című kiállításán, 2015, Horizont Galéria

© a Horizont Galéria engedélyével, fotó: Simon Zsuzsanna–Bognár Benedek

Részlet Kristóf Gábor Offsetting című kiállításából, 2015, Horizont Galéria

© a Horizont Galéria engedélyével, fotó: Simon Zsuzsanna–Bognár Benedek

Hogy kerültél a kortárs képzőművészet területére?

Balettművészként diplomáztam, és táncosként dolgoztam először az Operaházban, majd később Svájcban. Ezt a karriert azonban már 2001-ben feladtam és újra tanulni kezdtem. Elvégeztem egy posztgraduális kulturálismenedzser-képző programot az ELTE-n, majd a MOME-n egy múzeummenedzseri továbbképzést. Emellett 2005 óta a Nemzeti Táncszínház menedzsereként is tevékenykedem. Komolyabban a kortárs képzőművészettel gyűjtésen keresztül kezdtem el foglalkozni. Bár nem vagyok igazi gyűjtő, sőt, a nálam lévő műveket (Nemes Márton, Kristóf Gábor, Herman Levente, Orr Máté, Baglyas Erika stb.) sem tartom egyelőre gyűjteménynek.

Érdemes ma belevágni egy kortárs kereskedelmi galériába Magyarországon?

Tudom, hogy lassú folyamat az, mire szakmailag és pénzügyileg is jó pozícióba tudjuk hozni a galériát, de erre a munkára fel vagyunk készülve. Szerintem egy öt éves távlatban el tudjuk ismertetni magunkat itthon és reményeim szerint külföldön is. Az Inventio Arts által hozott kapcsolatokra is tudunk építeni, ami azért nagy könnyebbség, a nulláról induláshoz képest.

A jelenlegi hazai

kultúrpolitikai környezetben

egy kereskedelmi galéria

indítása felér egy misszióval.

A folyamatosan izgalmas és színvonalas szakmai program elengedhetetlen ebben az építkezési folyamatban. Emiatt is kezdtünk Kristóf Gábor kiállításával és folytatjuk a programunkat Blazsek András háromalkalmas, különleges, zenei performansz-sorozatával.

Hogyan látod a galéria jövőjét?

A jelenlegi hazai kultúrpolitikai környezetben egy kereskedelmi galéria önerőből való indítása felér egy misszióval. A közgyűjteményekben egyre kevesebb a kiállítási lehetőség, ami miatt az olyan nemzetközi minták figyelembe vételével kialakított, white cube terű és progresszív művészetre nyitott galériák szerepe, mint amilyen a Horizont Galéria, különösen felértékelődik.

Részlet Kristóf Gábor Offsetting című kiállításából, 2015, Horizont Galéria

© a Horizont Galéria engedélyével, fotó: Simon Zsuzsanna–Bognár Benedek

— Szabó Tamás

2015. június 21., vasárnap 19:38
kapcsolódó cikkek
ajánló

God bless this mess

Szellemidéző szeánsz és maszturbáló nyuszika

támogatók