Sötét metafizika

A Ludwig Múzeum Szűcs Attila retrospektív kiállításával ünnepli a karácsonyt. Talány a fa alatt.

született metafizikus,
méghozzá a sötét fajtából

Szűcs Attila: Csillagok a mocsárban, 2015, olaj, vászon, 140×190 cm

© Weco Art, Dánia

A pirosan világító égősor élő karácsonyfaként veszi körbe a szálfaerdőben álló fiú felsőtestét. A Ludwig Múzeum poszterképe gondoskodik a tökéletes ünnepi hangulatról, ugrik be egyből, megállva a 2015-ös Csillagok a mocsárban című nyitókép előtt.

Hát persze, hogy nem – csak tovább kell lépdelni a belső termekbe.

Szűcs Attila retrospektív nagykiállítása nem mézeskalácsillatú karácsonyi show, hanem a kísérteties nyomában járó különös, nem e világi utazás. Derengő misztikus fények, pihe-puha festékködbe elvesző tárgyak és az ecset vattás melegébe burkolt történelmi tények.

Szűcs Attila új képe előtt

© fotó: Glódi Balázs / Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum Adattára

Szűcs Attila a figurális magyar festészet mestersorba lépett "professzora", a '90-es évekbeli fotóalapú realista újjászületés kulcsfigurája. De mindenekelőtt egy született metafizikus, méghozzá a sötét fajtából. A horror felé kacsingató álomvilág Bolygó Hollandija, akit nem a b-kategóriás filmek öncélú ijesztgetése érdekel, hanem a száz–kétszáz éves, patinás borzongás. Ahol találkozik egymással a természeten túli világ és a tudomány fantasztikum. Nem véletlen Tesla az egyik legnagyobb hőse, a korai elektrofizika steampunk zsenije. Az egyik festményen ott is csapkodnak villámai az elektromossággal túltöltött fémállványzat körül. Még a 19. századi horror legnagyobb mesterét, Poe-t tudnánk mellé elképzelni szellemi társnak, meg válogatott misztikusokat, Plótinosztól Pilinszky Jánosig.

Szűcs Attila: Hitler a kutyája nélkül, 2004, olaj, vászon, 150×170 cm

© Rimár Péter gyűjteménye

Minden kép talány: a disznóvágás festmény előtt eltolt kerekesszékes látogató vállán áttűnik a kép széle, a fekete BMW utasterét óriás fehér gömb zúzza össze, a csocsóasztalon plankingelő lány fekszik, Colombo nyomozó egy nyers fehér fénykört vizsgál elmélyülten, Hitler kedvesen nyúl az eltüntetett juhászkutyája felé, egy karosszékbe roskadt férfiből pedig színes csíkokban szál ki az öngyulladás fénye. Szűcs Attila talányos, de nem meghökkentő módon, mint a szürrealisták, a polgárpukkasztás messze áll tőle. Az ő asztala a misztika. (Illetve, a motívumokat tekintve, nem is asztala, inkább franciaágya.)

Részlet Szűcs Attila Kísértetek és kísérletek című kiállításából, 2016, Ludwig Múzeum

© fotó: Glódi Balázs / Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum Adattára

Az egyszeri
és megismételhetetlen
festői alkímia
kikristályosított
végeredménye.

Kortárs klasszikus – motoszkál fejemben a kényelmetlenül poros jelzős szerkezet. Akárhogy nézem a képeket, nem találok ennél jobb meghatározást: kortárs klasszikus. Klasszikus, hiszen a realista olajfestészet félezeréves hagyományához kötődik, minden idegszálával, minden ecsetpászmájával, annak is a virtuóz és sejtelmes vonulatához, az öreg Tizianótól, Velázquezen és Goyán keresztül, az olyan kortárs szupersztárokig, mint Richter vagy a belga Luc Tuymans. (Sőt, említtessék meg a Kolozsvári Iskola is, mindenekelőtt a sokszor hangulatában is nagyon rokon Adrian Ghenie.) A történetmesélés módja viszont abszolút kortárs: elsősorban filmes eszközökkel él, tömörít, kihagy, vág, sűrít, elbeszél. Viszont sosem operál a modern képzőművészetből örökölt sorozatisággal. Szűcs Attilánál a képnek eleje és vége van. Klasszikus autonóm műtárgy – sűrített érzelmekkel és gondolatisággal. Az egyszeri és megismételhetetlen festői alkímia kikristályosított végeredménye.

Szűcs Attila: Nappali a Kádár-villában, 2014, olaj, vászon, 190×240 cm

© A művész és a Deák Erika Galéria jóvoltából

Magának a kiállításnak ettől még van valamiféle szerkezete. Kisebb-nagyobb ugrásokkal végigvezet az életművön, a '90-es évek fotóalapú olajfestészetétől a virtuóz 2000-es évekig, sőt, el egészen a jelenig, a képtérbe szőtt színes mustrák artisztikus felületéig. (Ami olyan friss fejlemény, hogy még ezen a retrospektíven se derül ki, vajon zsákutcába vezet-e vagy egy új korszakhoz.) Egymást követik a szaftos főművek, az Ágy csapásmérő vadászrepülővel korai misztériumától a Nappali a Kádár-villában című frissen született időkapszuláig. Mindeközben pedig a hozzáértő szemet kényeztető delikát finomságok bukkannak elő egyre-másra, teremről teremre, két apró derengőablak-képecskétől a Csillagok a mocsárban nyitómű pici grafit változatáig.

Részlet Szűcs Attila Kísértetek és kísérletek című kiállításából, 2016, Ludwig Múzeum

© fotó: Glódi Balázs / Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum Adattára

— Rieder Gábor

2016. december 23., péntek 20:26
kapcsolódó cikkek
  • Kopár szík

    Tagadás és folytatás, kérdezés és válaszadás, grimasz és áhítat. Hejettes Szomlyazók part two, avagy az eufória és az önveszélyes állapotok kedélyes poétikája.

  • Gilbert & George

    Ellenállás, kívülállás, meghökkentés, provokáció. És bűnbakok. Marton Éva beszélgetett a nagyszabású kortárs kiállításról a Ludwig Múzeum szakmai igazgatóhelyettesével, Szipőcs Krisztinával.

  • Pécsi sztori

    A Ludwig Múzeum végleg beírta a művészet történetébe a Pécsi Műhelyt. A koncept diadalmenet folytatódik.

ajánló

Kassák×3

Három új kiállítás foglalkozik Kassák Lajos '20-as évekbeli úttörő avantgárd munkásságával. Kassákizmus megalkuvás nélkül.

támogatók