Berlini gyors

Megnyílt a szezon klasszikus modern szenzációja, a Berlin–Budapest a Virág Judit Galériában.

A Nemzeti Galéria–Szépművészeti Múzeum konglomerátum nyár óta nem jelentkezik már új blockbusterrel, hát most a Falk Miksa utca siet a múzeumi kincsekre ácsingózók segítségére. Virág Juditéknál megrendezték a Berlin–Budapest tárlatot, ami a német és a magyar főváros modern művészeti kapcsolataira fókuszál 1919 és 1933 között. A nagybányi művésztelep és a Nyolcak vágyott Mekkája még Párizs volt, a következő nemzedék kezdett el intenzíven Berlin felé tájékozódni. Aki a németes igazodásban elég korán és igazán nagyot gurított, az Moholy-Nagy László és Mattis-Teutsch János. Utóbbi igazán gyönyörű absztrakt örvényekkel és rusztikus-expresszív faszobrocskákkal képviselteti magát a tárlaton. (Előbbi korai szénrajz stílusával.)

Gyönyörű Kádár Bélák és Tihanyi Lajosok a Berlin–Budapest 1919–1933 című kiállításon, 2016, Virág Judit Galéria

© a Virág Judit Galéria jóvoltából, fotó: Zerocom – Tuba Zoltán/Képszerkesztőség

De a főszerepet a Bortnyik–Kádár–Scheiber trió viszi, akik az avantgárd fogyasztható és népszerű végét fogták meg. Bortnyik Sándor életművét teljes tűzijáték lövi körbe: van itt olaszos novecentóba hajló melankólia, olajtól csöpögő konstruktivista pattogás, szexi art deco, kereskedelmi plakátos feszes modernség, de még társasjáték-terv is. Míg Bortnyik sokszínűségével tüntet, Kádár és Scheiber kéz a kézben viszi a '20-as évek németes igazodású modernségét, ügyesen találva meg a posztexpresszionizmus széles stílusskálájából a saját magának megfelelő hangot. (Jól együttműködve a delelőjén már túljutott Der Sturm mindenható galériásával, Herwath Waldennel.)

Egy nem túl ismert, de nagyon konstruktivista Bortnyik (Arany futballista, 1929, Herman Ottó Múzeum, Miskolc)

© a Virág Judit Galéria jóvoltából

Virág Juditék összeszedték
az elmúlt évtizedek műkereskedelmében
rendre felbukkanó főműveket,
és ellenállhatatlan csokorba rendezték őket.

A kiállítás legnagyobb szenzációja, az Amerikából hazakönyörgött, andalítóan art decós Kádár Béla (Trió, 1926)

© a Virág Judit Galéria jóvoltából

Kádár Béla népmesei és andalító; máskor egészen a dekorativitásig gejl – itt viszont a válogatás elképesztően minőségi! A kurátorok Scheibernél is értő kézzel szelektáltak, hiszen a korosodó pocakos piktor szintén futószalagon dolgozott, de a korai munkáin olyan feszesen szólt még a cikk-cakk jazz, hogy nem lehet nem ámuldozni. Virág Juditék összeszedték az elmúlt évtizedek műkereskedelmében rendre felbukkanó főműveket, és ellenállhatatlan csokorba rendezték őket.

Scheiber egyik legszebb avantgárd főműve (Villamoson, 1925 körül)

© a Virág Judit Galéria jóvoltából

De persze nemcsak a Bortnyik–Kádár–Scheiber trióról szól a kiállítás, az emeleten ott parádéznak Tihanyi Lajos gunyoros kubizmusba tördelt groteszk portréi: három kiváló remekmű. Meg a Nyolcak mindent túlélő, örökzöld mestere, Berény Róbert, aki a fiatalkori vagdalkozás után csak rátalált a maga festői útjára, a pihe-puhára hangolt, álmodozó art deco igazán szerethető egyéni változatára. Hogy friss felfedezések is legyenek, olyan csemegék is bekerültek a kiállításba, amik az elmúlt pár évben kerültek a műkereskedelem fókuszába: ott lóg egy adag gyönyörű Hincz Gyula, szürreális modern motívumaival, vagy egy olyan totál elfeledett figura, mint Rauscher György.

Berény Róbert: Csendélet szőlővel és hegedűvel, 1928 körül

© a Virág Judit Galéria jóvoltából

Rauscher a legnémetesebb, groteszk germán a mezőnyben. Felhívnánk a figyelmet arra a freudi momentumra, ahogy az öltönyös férfi fájdalmasan ágyékához nyúl, a csípőtájt ágaskodó kaktusz társaságában. Az élet nem csak frivol jazz és art deco, a németes modern művészeti kapcsolatoknak betett Hitler hatalomra jutása (innen a tárlat záró dátuma), akár a kasztrációs szorongás a feszengő férfiporténak. De a Berlin–Budapest tárlat nem erről szól, hanem a szerethető (és gyűjthető) modern magyar festészetről, annak is németes gyöngyszemeiről, 1919 és 1933 közöttről.

Részlet a Berlin–Budapest 1919–1933 című kiállításból (jobb oldalt Rauscher György kaktuszos portréja), 2016, Virág Judit Galéria

© a Virág Judit Galéria jóvoltából, fotó: Zerocom – Tuba Zoltán/Képszerkesztőség

 

— Rieder Gábor

2016. október 31., hétfő 17:27
ajánló

Gyöngyszemek a Millenárisból

Szemléztük az Art Market Budapest kínálatát. Piaci látlelet és a különleges gyöngyszemek.

támogatók