Politikai absztrakt

Okos absztrakció, érzékeny formákkal. Rudas Klára bemutatkozik a Knoll Galériában.

lehet igazodni a régió nagy
avantgárd hagyományához is,
keresve a világban kirajzolódó
szellemtörténeti mintákat

Részlet Rudas Klára Ábrák a valóságban című kiállításából, 2017, Knoll Galéria

© a művész és a Knoll Galéria jóvoltából, fotó: Simon Zsuzsanna

Rudas Klára csattanós kelet-európai választ ad a fiatal manhattani flipperhercegek által pörgetett, nagyzoló és sokszor gyanúsan üresfejű újabsztrakcióra. Mert lehet történeti érzékenység nélkül, csupa önreferenciával is művelni a nonfigurativitást, de lehet igazodni a régió nagy avantgárd hagyományához is, keresve a világban kirajzolódó szellemtörténeti mintákat. A fiatal absztrakt festő, ha arról van szó, tud izgalmas ritmikát teremteni a színes sávok geometrikus rendjével, miközben fogdosásra csábító, puhásan kopott felületeket varázsol a vászonra. De közben térbeli mintázatokat és konstruktivista motívumokat is megidéz, gazdag jelentéskörítéssel.

Részlet Rudas Klára Ábrák a valóságban című kiállításából, 2017, Knoll Galéria

© a művész és a Knoll Galéria jóvoltából, fotó: Simon Zsuzsanna

Rudas egy orosz avantgárdista lelettel vezeti fel a Knoll Galériában megrendezett egyéni kiállítását. Egész pontosan elmesél egy történettel, illetve kinyomtat egy aprócska, rossz felbontású fotót, ami egy bizonyos Rodcsenkó-objektről készült. Ez a mű megjelent egy 1922-es szovjet filmhíradóban, Dziga Vertov egyik Kino Pravdájában, de nem kísérő szöveggel ellátva (mint az szokás volt), hanem magyarázat helyett.

Részlet Rudas Klára Ábrák a valóságban című kiállításából, 2017, Knoll Galéria

© a művész és a Knoll Galéria jóvoltából, fotó: Simon Zsuzsanna

A légies absztrakt vázstruktúra így maga vált jelölővé és jelölté, a világértelmezés végpontjává, a totális absztrakttá. De Rudas Klárának ennyi nem volt elég, előásta a Rodcsenkó-mű egyik közeli rokonát, Karl Ioganson 1921-es konstruktivista objektjét, illetve az arról szóló Uitz Béla által lejegyzett leírást, miszerint a rézdrótokból és zsinegből eszkábált állvány képes megteremteni a centrum nélküli labilis egyensúlyt. Rudas legyártotta saját ingatag konstrukcióját, ki is állította – de előtte még körbehurcolta Budapesten, hogy letegye és lefotózza mindenféle obskúrus politikai helyszínen, a Kossuth térttől a Várkert Bazárig. Diszkrét intervenció, észrevétlen esztétikai forradalom.

Részlet Rudas Klára Ábrák a valóságban című kiállításából, 2017, Knoll Galéria

© a művész és a Knoll Galéria jóvoltából, fotó: Simon Zsuzsanna

Részlet Rudas Klára Ábrák a valóságban című kiállításából, 2017, Knoll Galéria

© a művész és a Knoll Galéria jóvoltából, fotó: Simon Zsuzsanna

Rudas nem a hatásvadász hókuszpókuszok mestere. Máskor szűk környezetében néz körbe, a Bethlen Gábor téren, az ott létesült zsidó kórház kapcsán idézve meg történeteket a holokausztról, miközben az urbanisztikai erővonalakból teremt absztrakt mintázatot, majd festményeket. Okos absztrakció, érzékeny formákkal.

Részlet Rudas Klára Ábrák a valóságban című kiállításából, 2017, Knoll Galéria

© a művész és a Knoll Galéria jóvoltából, fotó: Simon Zsuzsanna

— Rieder Gábor

2017. február 25., szombat 16:17
kapcsolódó cikkek
  • Címtelenül

    Pintér Gábor / Untitled (Untitled) / aqb Project Space

  • Geotaxis

    Bernáth Dániel és Csizik Balázs / Geotaxis / Molnár Ani Galéria

  • A tízes évek

    Korszakvég az új évtized küszöbén. Az újabsztrakciótól a posztinternetig és tovább. Zárójelentés.

ajánló

God bless this mess

Szellemidéző szeánsz és maszturbáló nyuszika

támogatók