Könyvjelzők

Mi közünk az avantgárdhoz? Ez. Bookmarks a MEO-ban. OFF-búcsúztató.

 akkora sztárparádét hozott össze

a három kezdeményező galéria,

hogy végül nem győztünk

ámulni-bámulni

A meglepetés erejével lecsapó hőségben tántorogtunk a MEO felé. A BKV feladta, hogy ellássa egyetlen funkcióját, és az izzadt tömegen átnyomakodó géphang is csak annyit közölt, hogy az ötletszerűen közlekedő metrópótló-busz újra a régi útvonalon jár. Már akkor tudható volt: mint egy irodalmi remek esetében, túl kell élni a bevezetőt, hogy megmerítkezhessünk a legmagasabb fokú élvezetben.

MIT KELL TUDNUNK, HOGY ÉRTSÜK A DOLOG SÚLYÁT?

Három budapesti kereskedelmi galéria, az acb, a Kisterem és a Vintage (amelyek évek óta sikeresen látnak el közintézményi funkciókat is), 2013-ban megvalósított egy hiánypótló kiállítást. Ez volt az első Bookmarks, a korábbi B55 Galériában. Céljuk az volt, hogy a magyar neoavantgárd és posztkonceptualizmus kiemelkedő alakjainak, valamint munkásságuk kortárs tovább-örökítőinek egy megfelelő összefüggésrendszerbe helyezett bemutatót biztosítsanak.

A tárlatot nemcsak hazai, de nemzetközi figyelem is övezte. Ennek folyományaként idén az Art Cologne 300 négyzetméteres teret biztosított a Bookmarks kibővített anyagának, a 40 000 példányban megjelenő, német szaklap, az art pedig a kölni vásár kötelező programjaként harangozta be a Magyarországról érkező látnivalót. Ezek után a Budapesten tomboló Off Biennále sem maradhatott ki a sorból, hogy a nemzetközi szakmai figyelemre kalibrált Bookmarksot bemutassa. Ezzel ugyan nem mindenki értett egyet, Szentjóby Tamás le is vetette a műveit. De végül a szebb napokat is megélt MEO, ahol Andres Serrano, Bill Viola, Paul McCarthy, Peter Greenaway és Nobuyoshi Araki is kiállított egykor, ismét élettel és nem kispályás művészettel telt meg.

Részlet a BOOKMARKS – OFF című kiállításból Kokesch Ádám és Maurer Dóra műveivel, 2015, volt MEO

© az OFF-Biennále Budapest jóvoltából, fotó: Aknay Csaba

Bár a koncepció szerint azon van a hangsúly, hogy a magyar kortárs művészetnek a késő '60-as és '70-es évek neoavantgárdjából eredeztethető, új tendenciáit összekösse a meghatározó múltbéli alapvetésekkel, akkora sztárparádét hozott össze a három kezdeményező galéria, hogy végül nem győztünk ámulni-bámulni a ritkán (vagy sosem) látható alapművek tömény, tankönyvszerű felvonultatásán.

Egészen megdöbbentő volt, hogy Jovánovics György törékeny gipszképei vagy Altorjay Gábor befőttjei még kiállításképes állapotnak örvendenek, s annál izgalmasabb volt élőben szemügyre venni őket.

Részlet a BOOKMARKS – OFF című kiállításból (előtérben a Société Réaliste nagy nullája), 2015, volt MEO

© az OFF-Biennále Budapest jóvoltából, fotó: Aknay Csaba

KIK SZÁLLTAK TEHÁT ALÁ AZ OLÜMPOSZRÓL?

Szép lista: Altorjay Gábor, Attalai Gábor, Bak Imre, Erdély Miklós, Hajas Tibor, Halász Károly, Jovánovics György, Keserü Ilona, Ladik Katalin, Lakner László, Maurer Dóra, Nádler István, Perneczky Géza, Szentjóby Tamás, Tót Endre. Többek között ezen mesterek munkássága alapozta meg a rendszerváltás utáni generációhoz tartozó kiállítók látásmódját, így Kaszás Tamásét, a Kis Varsóét, Kokesch Ádámét, a Société Réaliste-ét, Szabó Dezsőét, Szalay Péterét vagy akár Várnai Gyuláét.

egy laza csuklómozdulat is elég

a Bookmarks és az Off Biennále

nemes küldetésének

összekapcsolására

Igaz, erős a csábítás a művészettörténetbe már bevonult személyiségeket górcső alá venni, de legyünk hűek az eredeti tervhez, és vizsgáljuk a Bookmarksot a fiatal kortársak mint követők felől! A kapcsolat gyakran kézzel fogható, hiszen Gróf Ferenc (Société Réaliste) és Kaszás Tamás Szentjóby-tanítványok voltak, Kokesch Ádám és Gálik András (Kis Varsó) Maurer Dóráé, Szabó Dezső és Havas Bálint (Kis Varsó) pedig Károlyi Zsigmond növendékei voltak. De nem is kell ezt feltétlenül tudnunk, hogy felismerjük hol burkolt, hol artikulált idézeteiket. Kokesch kötődése Maurer életművéhez szembetűnő, Szalay rendszeresen parafrazálja a neoavantgárd elődöket, lásd Erdélyhez visszanyúló vasrózsája (Jó szándék, 2014), a Kis Varsó, Erdélyi Gábor és Szabó Dezső Károlyi Zsigmond Etalon című művét vásárolja meg a Tárgyi világ (2014) születésekor, a Société Réaliste pedig Tót Endre zéró tematikájának továbbvivője.

Részlet a BOOKMARKS – OFF című kiállításból (előtérben Kaszás Tamás installációja), 2015, volt MEO

© az OFF-Biennále Budapest jóvoltából, fotó: Aknay Csaba

Részlet a BOOKMARKS – OFF című kiállításból, 2015, volt MEO

© az OFF-Biennále Budapest jóvoltából, fotó: Aknay Csaba

AVANTGÁRDOZÓDÁS

Miért tekinthetjük ezeket a művészeket a Kassákig visszavezethető alkotói narratíva életben tartóinak? Székely Katalin, a kölni katalógus szerkesztője és előszavának szerzője kifejti, hogy Körner Éva összevetése az avantgárd és neoavantgárd között éppúgy érvényes a rendszerváltás utáni művészgenerációra is. Vagyis kevésbé stilisztikai, mint inkább szellemi analógia figyelhető meg az egyes korszakokban kibontakozó avantgárd fogalmazásmódok között, mint például az egzisztenciális problémák és az általános alkotói körülmények.

Ezen a ponton egy laza csuklómozdulat is elég a Bookmarks és az Off Biennále nemes küldetésének összekapcsolására. A kommunista Magyarországon a stilisztikai jegyek alapján rendszerellenesnek minősített, ezért föld alá kényszerített, külföldre zavart, tiltott-tűrt művészet helyzete ugyan sokkal sanyarúbb volt, mint manapság, mégis létezik egy egyértelműen preferált csapásirány, amely elődjéhez hasonlóan deskriptív és mimetikus, bár historizáló is. A végeredmény így is, úgy is, ugyanaz. A progresszív művészek ma is kevésbé a múzeumi, mint inkább az alternatív helyszíneken jutnak megjelenéshez. Korábban ezek műtermek, magánlakások, külvárosi kultúrházak voltak, ma kereskedelmi galériák és különféle közösségi terek (kocsmák, irodák stb.).

Részlet a BOOKMARKS – OFF című kiállításból, 2015, volt MEO

© az OFF-Biennále Budapest jóvoltából, fotó: Aknay Csaba

Részlet a BOOKMARKS – OFF című kiállításból Tót Endre zománctábláival, 2015, volt MEO

© az OFF-Biennále Budapest jóvoltából, fotó: Kopasz Viktor

A neoavantgárd és posztkonceptualizmus csak csipkerózsika álomból ébredt a rendszerváltás után, és ennél éberebb nem is lehetne, hiszen van dolga bőven. A Kis Varsó, a Société Réaliste és Szalay Péter keze nyomán új életre kelt irányzat bátran aktuálpolitizál és humorizál, Szabó Dezső, Kaszás Tamás és Kokesch Ádám munkáin keresztül pedig líraibb húrokat pengetve esztétizál, és próbaképpen behunyja szemét, hátha szebb lesz a kép, amikor újra kinyitja.

A Bookmarks ezért nem csupán a rendszerező visszatekintés mérföldköve, de segít fogást találni a magyar kortárs képzőművészet egy markáns irányzatán. Különös jelenség, hogy ezt kereskedelmi galériáknak köszönhetjük, nem pedig állami szerveknek. Ezen élményt ellensúlyozandó, a BKV magához tért hazafelé. Legalábbis, mintha sűrűbben jött volna a mentesítő járat.

Részlet a BOOKMARKS – OFF című kiállításból, 2015, volt MEO

© az OFF-Biennále Budapest jóvoltából, fotó: Aknay Csaba

— Kozák Zsuzska

2015. június 02., kedd 09:17
kapcsolódó cikkek
  • Ön-arc-kép

    Egy csokorban Bak Imre legfrissebb képei. Azt látod, amit látsz. Ahogy Frank Stella mondaná.

  • Üveg plafon, fa padló

    Új szereplő a pesti galériás színtéren. A Glassyard Gallery Csákány Istvánnal robbantott. Tükör által, nem homályosan.

  • Szivárvány testvérek

    A hétvégén megnyitotta kapuit a világ első számú biennáléje, a velencei. Elsőként a nemzeti pavilonokat felsorakoztató Giardini parkját térképeztük fel. La Biennale di Venezia #1.

ajánló

A kristálygömb

Nagy év végi kortárs műkereskedelmi elemzés. A képzőművészeti piac, és ami mögötte van. Belenéztünk a kristálygömbbe.

támogatók