Cápatojás

Alámerülés a tengeri élővilág, régi mítoszok és családi múlt mélyáramaiban: ökoszisztéma, ősképek, cápatojás.

egyszerre elsüllyedt kultúrák tárgyi emléke,
tenger mélyén heverő régészeti lelet és élő lelkiismeret


Részlet Petra Feriancová Klaviatúra című kiállításából, Viltin Galéria, 2018

© a Viltin Galéria jóvoltából

A Pozsony és Milánó között ingázó Petra Feriancová hazájában és külföldön egyaránt elismert művész, amit díjak, rezidenciaprogramok és egy Velencei Biennálés szereplés is jelez. Alkotói folyamatára nagy hatással van egyrészt zoológus és ornitológus felmenőitől is eredeztethető állat- és növénytani érdeklődése, másrészt az archívumok iránti szenvedélye. Művészetében így gyakran nyúl saját gyűjteményéhez, amely zömében e témakörben tartalmaz fotókat, illusztrációkat, kiadványokat, tárgyakat, kép- és cikk-kivágatokat. A belőle kiemelt egyes darabokat vagy egy az egyben, vagy átdolgozva használja fel munkáihoz. Így összekapcsolódnak a mítoszok, filozófiai eszmék, családtörténetek és természettudományos megfigyelések, egymást táplálva.

Részlet Petra Feriancová Klaviatúra című kiállításából, Viltin Galéria, 2018

© a Viltin Galéria jóvoltából

Feriancová erre a szimbiotikus rendszerre alapozva hozza létre organikus, egységes, ugyanakkor jelentésben gazdag és folyamatosan alakuló, nyitott művészeti konstellációit. Szemléletes példa erre a Viltinben is olvasható Vol I, Family (2016) című, Londonban kiadott fotókönyve, amelyben saját családi felvételei közé műtárgy reprodukciókat, média- és természeti képeket illesztett, ezáltal az egymást követő ábrázolások új kapcsolódásokat és kontextusokat mozgatnak. Visszatérő téma nála az élővilág változatossága és a biológiai együttélés működése. (Az idén júniusban zárt, londoni kiállításába például élő lepkéket vont be.)


Feriancová jelenleg a Viltin Galériában vendégszerepel, ahol az általa berendezett tér tenger alatti világot idéz: képek, anyagok és jelentések folynak egymásba, minden sejtelmes, rebbenékeny, sokértelmű és hullámzó. A mennyezetről földre hulló, könnyű leplek, mint selyemfényű növények fodrozódnak a legapróbb légmozgásra is. A kiállítás kiszakít a Király utca nyüzsgéséből, a szomszédos építkezésből, a napi rutinból. A külvilág kizárását elősegítik a galéria utcára nyíló üvegportálját beborító matricák: az egyik tojást, a másik antik női szoborfejet ábrázol. A látogató az ajtót befedő tojás képén keresztül juthat a kiállítótérbe. Ebből adódóan egyfajta visszajátszott születésnek lesz a részese, és a belső tér, személyes terévé válik, ami saját élményeivel, emlékeivel is feltöltődik. Ez a fajta intimitás mégsem hat nyomasztólag, éppen hogy kinyit a szabad asszociációk, kultúrtörténeti és környezettani hivatkozások áramló mezejére.

Részlet Petra Feriancová Klaviatúra című kiállításából, Viltin Galéria, 2018

© a Viltin Galéria jóvoltából


A tojás Uránoszra utal, akinek hímtagját fia,
Kronosz levágta, és a sebből hulló vércseppekből
születtek az Erünniszek

A kiállítás több szintjén tér vissza az apa alakja, az ő közvetett-közvetlen jelenléte, a szülő-gyerek viszony. A tojás Uránoszra utal, akinek hímtagját fia, Kronosz levágta, és a sebből hulló vércseppekből születtek az Erünniszek. Ők a görög mitológia szerint a bűnösöket, különösen a családtagjaikat elveszejtőket üldözik. A bosszú istennőit a másik üvegtáblát borító, antik szoborfej reprodukciója idézi fel: egyszerre elsüllyedt kultúrák tárgyi emléke, tenger mélyén heverő régészeti lelet és élő lelkiismeret.

Részlet Petra Feriancová Klaviatúra című kiállításából, Viltin Galéria, 2018

© a Viltin Galéria jóvoltából

Mindezt kiegészíti a természeti layer, a lelógó textilekre nyomtatott cápatojások tengervízben lebegő csoportja. Kis kapaszkodóikkal csimpaszkodnak egymásba, illetve a tengerfenékhez, hogy ne sodródjanak veszélybe, szülői gondoskodás hiányában. Körben a falakon magazinokból, régi kiadványokból ábrák, leírások képviselik a természettudományos megközelítést. A közéjük illeszkedő, a művész kézfejéről készült felvétel pedig jól szemlélteti azt az összetett alkotói folyamatot, ahogy Feriancová családit/személyest helyez ökológiai kontextusba, illetve ökológiai jelenségeket helyez családi/személyes kontextusba, amit mítoszokkal keretez. Miközben az installációban összekapcsolódó motívumok és metaforák az alkotó életére és művészetére visszautalnak, más is tud hozzájuk kapcsolódni. E sorok írójában például előhívta a gyerekkori vasárnapi ebédek utáni ejtőzés emlékét, amikor az apa elővette az Állatcsodák című albumot, és fiával együtt nézegette a színes képeket.

Titokzatos és ismerős részletek.

Fogantatás és magára hagyatottság.

Áramlás és lebegés.

Belépve a kiállítás terébe, Rimbaud hajójához hasonlóan leválik rólunk minden, a Király utca, az építkezés, a napi rutin és csak fürdünk a roppant tengerek költészetében, amely egyúttal utazás világok között.

Részlet Petra Feriancová Klaviatúra című kiállításából, Viltin Galéria, 2018

© a Viltin Galéria jóvoltából

— Mészáros Zsolt

2018. október 02., kedd 18:52
kapcsolódó cikkek
ajánló

God bless this mess

Szellemidéző szeánsz és maszturbáló nyuszika

támogatók