Égi létra

Egy kínai szupersztár fél kilométer magas létrát emelt az égbe, tűzijáték petárdából. Ki más lehetett volna, mint a pirotechnika mestere, Cai Guo-Qiang. Filmajánló.

Fenséges látvány,
fenséges méretek

Ki emlékszik a kínaiakra? Másfél évtizeddel ezelőtt jöttek, láttak és győztek. Meghódították a nyugati art world erősségeit, bevették bástyáit. Az elmúlt pár évben mégis alig hallottunk róluk. A millenniumi Kína-boom a múlté, a gazdaságuk küszködik, a hihetetlen tempóban felfújt műkereskedelmük riasztó gyorsasággal ereszt, radikálisan zsugorodik évről évre. Hajlamosak lennénk már a szőnyeg alá söpörni őket, ahogy az orosz kortársakkal tettük, pedig még mindig egy fél kontinensnyi ország művészetéről van szó. A léptékekre és a sajátos karakterű művészet jelenlétére nem egy nagyot durranó szóló kiállítás figyelmeztet most, hanem egy netflixes dokumentumfilm. Középpontban Cai Guo-Qiang, a puskaporos durrogtatás nagymestere.

Cai Guo-Qiang a válság előtti,
gigantomán és látványos
big art egyik ázsiai szupersztárja volt

Cai igazi nagymenőnek számított az ezredforduló tájékán. Hatalmas installációkat és tűzijátékokat vezényelt le világszerte. Lélegzetelállító, repülő, kitömött állat csordák, gigantikus égetett panorámafestmények, az eget tarkára festő füstfelhők jelezték munkásságát. Cai Guo-Qiang a válság előtti, gigantomán és látványos big art egyik ázsiai szupersztárja volt. Mára elcsendesedett körülötte a hírverés, így ráért, hogy megvalósítsa egyik több évtizedes álmát, az Égi létrát. A földet a felhőkkel összekötő mitikus hágcsóról van szó, amit Cai Guo-Qiang a rá jellemző bombasztikus méretekben valósított meg. Fél kilométeres létra a felhőkbe! Nem intézményes keretek között hozta létre (a rossz időjárás és a szigorú szabályok miatt már háromszor befuccsolt vele Nyugaton), hanem egy kicsi, de festői kínai halászfaluban, saját szakállára, a száz éves nagymamája köszöntése végett.

Ötszáz méternyi kötélhágcsót gyártatott le hatalmas műhelyével, teledugdosta puskaporos petárdákkal, majd egy fehér léghajóval felhúzatta az óriási szerkezetet az égbe. Ahogy ropognak a töltények, a lángcsóvák kirajzolják az égre a létrafokokat. Fenséges látvány, fenséges méretek.

A dokumentumfilm az Égi létra készítése projekt kapcsán végigköveti Cai Guo-Qiang életét. Látjuk népes amerikai műhelyében álmodozni, lőporos csíkokat lángra gyújtani, megölelni feleségét, falatozni munkatársaival. Közben végigszaladunk fordulatos életén, neves kalligráfus édesapjától kezdve, a maói kulturális forradalmon keresztül, a '80-as évekbeli pályakezdés izgalmas éveiig, ahogy áttért a realista ázsiai szocreálról a puskaporos absztrakt rajzokra, majd tovább, Tokióba, végül New Yorkba, a Guggenheimben rendezett retrospektívig.

Több mint ezer évvel ezelőtt, amikor felfedezték a kínaiak a puskaport, valójában a halhatatlanság elixírjét keresték” – emlékezik vissza az tűzijátékpetárda születésére Cai a film elején. Majd egy furcsa, nagyvonalú és megejtően költői játékba kezd a halhatatlansággal, illetve a halhatatlanság fivérével, a hírnévvel. Titokban készítette el 2015-ben az Égi létrát, egy eldugott ázsiai helyszínen, saját stábja, családja és néhány környékbeli társaságában, éjnek idején. Majd a kiszivárgó felvételekre rávetette magát az internet, a kész vágott anyagból pedig a Netflix első művészportréja kerekedett, halhatatlanná téve a – közben elhunyt – nagymamát.

Cai megvilágosodott félistenként segítette fel a csupa ránc nénit a mennyekbe, miközben visszarepíti saját magát az art world érdeklődésének kellős közepére, az Égi létra ritka szép akciójával.

 

— Rieder Gábor

2017. február 07., kedd 18:32
kapcsolódó cikkek
  • Drawn in China

    Qi Baishi a 20. századi kínai festészet legnagyobb sztárja Zhang Daqian kollégájával együtt. Bár már ő a világ egyik legdrágább művésze, Európában még meg kell tanulni a nevét. És hogy mit is kezdjünk a kínai festészettel.

ajánló

Bázeli szemle

A gyűjtők ismét elzarándokoltak a minden évben megrendezett svájci Art Baselre. Körkép a gigavásárról.

támogatók