Legyen fény!

A fény anyagtalan, megfoghatatlan és kitapinthatatlan, a Light Art Museum műtárgyai azonban mégis élményszerűvé és jelenvalóvá teszik ezt az entitást.


Teli van varázslattal ez a tér, már belépve érezzük, hogy átlényegülünk, a hagyományostól eltérő befogadói pozíciót veszünk fel, a sötétség alapvetően változtatja meg az idő- és tértapasztalatunkat, a művekkel pedig zsigeri módon találkozunk, azok elsősorban az érzékeinkre hatnak, felszabadítják azokat, tágítják a vizuális érzékelőképességünket, miközben előhívják az ősi, archetipikus megtapasztalásainkat. Élményszerű a kiállítás, amely egyszerre gyönyörködtet és ébreszt rá minket a fény sokféleségére.

A kiállítás Kepes György Izzó oszlopaival indul, amelyben a felfénylő, majd elsötétülő fényrudak megnyitják a néző érzékeit, mintegy felkészítve az egyén észlelését a további művek befogadására. Ez a mű megadja az alaphangulatot ehhez a kiállításhoz, stimulálja a befogadót, felszabadítja az érzékeit, hogy a befogadás túllépjen a tudati dimenzión. Ezt követően egy bolyongásszerű bejárás veszi kezdetét, a néző a folytonos rátalálás élményével gazdagodik, ahogy az egyes beugrókban, terekben újabb és újabb művekre bukkan, amelyek mind másképpen stimulálják a befogadót.

A fény kozmikus aspektusát domborítja ki többek között a FUSE Multiverse.unfolded installációja, amely a multiverzum-elmélet hipotéziséből kiindulva a végtelen számú lehetséges univerzumok fejlődését vizsgálja: azt érzékeljük, ahogy egy sugárban haladó fény egy adott ponton elburjánzik, szétbomlik, kitágul. Kit Webster Supernova című lézervetítése is az univerzum felől közelít a fényhez: magja egy üveggömb, ami egy adott pillanatban elemeire robbantja a fényt. Ez az agresszív, erőszakos dekonstrukció tulajdonképpen azt a pillanatot modellezi, amikor a csillag szupernóvává alakul át.

Némelyik mű a fényt mint az élet alapvető forrását vizsgálja. A Zünc Studio immerzív fényinstallációja rámutat arra, hogy a növények számára a fotoszintézis elengedhetetlen eleme a fény, nélküle nem alakulhatott volna ki élet a Földön. A líraian hullámzó vetítésen egyre komplexebb és burjánzó növényi struktúrák jelennek meg, ami ráébreszti a nézőt a világ kvantáltságára, valamint utal a biológiai sokféleség folyamatos és megállíthatatlan evolúciójára, miközben saját parányi mivoltunkkal is szembesülünk. A Disnovation.org installációja egy léttfenntartó rendszer, amely kritikusan közelít az aktuálisan érvénybe levő gazdasági konvenciókra, amelyek gyakran kizsákmányolóak és nem tartják tiszteletben a természet törvényeit, az ökoszisztémát. E tematikában talán mégis a legérzékenyebb Csákány István Nem attól függ, aki akar, sem attól, aki fut műve, amely egy disztópikus tájképet fest. A kaotikus környezet azonban árnyképekből rajzolódik ki, ami líraivá teszi ezt a munkát.

Maotik installációja az ember természetbe való erőszakos beavatkozását demonstrálja, szól a fényszennyezésről és arról is, hogy az elektromos kábelek hogyan destruálják a különféle rovarpopulációkat.

Izgalmasak azok a munkák is, amelyek a fény és a tér viszonyát analizálják. Itt látható a fénykinetika első tudatos használójának, Moholy-Nagy László Fényjáték. Fekete-fehér-szürke műve is, egy kinetikus szobor, amelynek mozgása különféle struktúrákat fest a környező falakra. Hasonló játékot űz Nicolas Schöffer Cronos 5 című műve is, amelynek fő eleme, egy mozgó objektum a körülötte levő teret is jelentéssel tölti meg. A térplasztika érzéki hatást gyakorol, a létrejövő látvány pedig hipnotikusan hat a nézőre. A művek között egyébként szerepel Victor Vasarely HOLLD multiplikája is, ami a térbeli illúziókeltés egyik szép példája, és ami a fénytörés és a tükröződés törvényszerűségeit kihasználva gyakorol hatást a nézőre.

De ezenkívül van még több munka is, ami az illúziókeltés szándékával született meg. A legtöbb játékosság Vadim Fishkin Miss Christmas installációjában van, amelynek egyik vetítésén egy valódi festékdobozból kinövő pálmafát mutat fel, a másikon pedig a radír árnyéka válik monumentális toronnyá. „A mozgó árnyékok által létrejövő képek kivonják magukat a valós tárgy és árnyképe között fennálló oksági kapcsolat alól”. A szem becsapása azonban nemcsak az alapvető törvényszerűségeket írják felül, de felszabadítja az elmét és megnyitja a képzelőerőt is.

Vannak művek, amelyek a digitalitás és a realitás viszonyával foglalkoznak. A None Collective J3RR1 kínzógépe az emberi idegrendszert modellezi, egy stresszteszt alatt álló szerkezet ez, ami folyamatos megfigyeltség alatt áll. A hang- és fényimpulzusok a gép érzelmeiként értelmezhetők.

A fény térképző képességét tárja fel Ősz Gábor Tautológia című videóvetítése, amelyben a dimenziók átjárhatósága, valamint a vetített és a valós tér viszonya tematizálódik.

A kiállítás fő attrakciója az óriási gömb, amelybe belépve a Nohlab Utazás művének részévé válhatunk: a veítés a fotonok történetét meséli el a feltűnésük pillanatától, ahogy a szemhez közelednek. A szemlencsében már fraktális szerkezetekké alakulnak, az idegsejtekben már jelekként tűnnek elő, míg az agyban beazonosítható formákká és érzékelhető képekké alakulnak.

AZ ÖSSZES KÉP: Részlet a Light Art Museum Superluminal kiállításából, Budapest, 2023.

© a Light Art Museum és a művészek jóvoltából. Fotó: Biró Dávid

Ez a kiállítás azért szuper, mert a fény pillanatnyiságát, mégis örök érvényűségét képes megragadni, gyönyörködtet és stimulál, transzcendencia-élményt ad, tágítja a képzeletünket, miközben elgondolkodtat arról is, hogy mi a helyünk a nagy univerzumban. Karácsonyra is jó élmény.

— Kocsis Katica

2023. december 22., péntek 00:51
kapcsolódó cikkek
  • Új színben, más megvilágításban // INOTA fesztivál

    Zenészek, dj-k, fényművészek és vizuális alkotók lepték el a hőerőmű területét szeptember első hétvégéjén. Locsmándi Luca írása.

  • Fényerőterek

    Látványfürdő az Új Budapest Galériában. Nemcsak a szemnek kínál fokozott vizuális élményt, hanem más érzékünket is felpörgeti. Különleges kiállítás, ahol egymásba nyílik a tér, a hang és a fény.

ajánló

Gresa Márton: Painting ®

Festészeti gesztus, print, festészeti pátosz

támogatók