Nemzetköziesítés

Kellenek külföldi galériák az Art Marketre? Utána mentünk a nagy kérdésnek.

„Szerintem jobb, mint a tavalyi.” Bármelyik standnál kérdezem, a kollégák mind ezt válaszolták. (A szokásos panaszáradatot megelőzve.)

Évről évre mondogatjuk, hogy a vásár évről évre jobb. Most is. Az Art Market Budapestnek ismét sikerült feljebb tuszkolnia a lécet. Ami azért nem könnyű, hiszen a legkoncentráltabban kelet-európai vásár ugyan már a hatodik évébe lépett, de mindezt egy olyan területen teszi, ahol a valódi kortárs műgyűjtő ritka, mint a fehér holló. Vagyis elég nehéz fajsúlyos nemzetközi szereplőket idecsábítani, hiszen ha nincs eladás, akkor csak a magas költségek maradnak és a biztos pénzügyi bukás.

a bejáratott, profi, pesti nagygalériák
rá tudnak verni kvalitásban
a levadászható nemzetköziekre

 

Az Art Marketen szereplő külföldi galériák – hangzott el sokszor a kritika – így sokszor csak egzotikus tónusokkal színesítették az összképet, de a színvonalon nem sokat lendítettek. Így van ez idén is az egy-két török és olasz galériással: tarka festészet, behízelgő bronzok, látványos nagyotmondás, ráadásul sok esetben nyugat-európai pénztárcához mért árakkal. De ahogy évről évre emelkedik az Art Marketes színvonal, úgy hullanak ki a másodrangú szatellitvásárhoz illő kiállítók. A berlini szekcióval idén már jobb a helyzet, mint korábban; ezt a kirobbanóan tarka, németes festészetet kezdi újra utolérni az idő, Zellermayer klasszikus modern standjára (plusz a szép Jovánovics-gipszreliefek) pedig igazán nem lehet panasz!

a lengyel színtérben mostanság
igazán van kraft

 

Az idei kiemelt partner Lengyelország lett, márpedig a lengyel színtérben mostanság igazán van kraft. A legmenőbb varsói galériák már rég a világ élmezőnyében hasítanak, de a Budapestnek megnyerhetőek is profi nívón teljesítettek – teljes mértékben felnőve a hazai galériák krémjének anyagához. Az elegánsan rendezett Starter gombás festményei egész trendik (a mellette álló párizsi Galerie Dix9 is jó animált horrorfilmjével!), a Propaganda műtárgyakra izguló, erotikus és vicces rajzsorozata is szuper. A két szlovén kiállítónál is jólesően bólogattunk, a sörösüveg asztallal és koktélreceptekkel érkező Galerija Galériánál, és pláne a P74 menő koncept szösszeneteinél.

Jól haladunk, nincs mese! A külön épületbe sorolt fényképes mezőny – úgy is mint Art Photo Budapest – egy másik világ. Egységes, jóleső színvonal, sajtófotós-ihletettség, nemes eljárás-nosztalgia. A klasszikus fotóhangulatból csak egyszer-kétszer kacsintottunk ki a nyersen mai trendekre, például a brightoni Crane Kalman izzó fényű álomtájai előtt állva.

Az Art Market ismét idecsábított egy rakás olyan külföldi galériát, aminek jó látni a kiállított műveit. Ettől függetlenül igaz, hogy a bejáratott, profi, pesti nagygalériák rá tudnak verni kvalitásban a levadászható nemzetköziekre, hiszen olyan nyalánkságokat túrtak elő a művészettörténet félmúltjából, hogy csak nyalogattuk a szájunk szélét, miközben patakokban folyt a megnyitós prosecco minden irányba. De ezeket a nagy felfedezéseket egy külön cikkben vesézzük ki – hamarosan!

 

— Rieder Gábor

2016. október 13., csütörtök 22:15
kapcsolódó cikkek
  • Gyöngyszemek a Millenárisból

    Szemléztük az Art Market Budapest kínálatát. Piaci látlelet és a különleges gyöngyszemek.

  • A gyűjtők új generációja

    A műgyűjtők új nemzedéke beszélt motivációról, hagyományról és a műtárgypiaci friss tendenciáiról az Art Marketen. Tippek és trükkök. Kedvcsinálóval.

  • Izraeli rébusz

    A most nyíló Art Market Budapest az izraeli kortárs szcénára veti vigyázó szemét. Nagyon helyesen.

ajánló

Nosztalgiakocka

Fridvalszki Márk zárta az Artkartell projectspace első kiállítási szezonját. Digitális végítélet és elvágyódás. Take Me Back

támogatók