Uráli mozgósítás

Biennále egy szovjet konstruktivista hotelben. Beszámoló a jekatyerinburgi III. Ipari Biennáléról.

A mozgósítás szó

elsősorban a háborút,

a halált és a bevonulást jelenti,

de benne van a pluszenergia ígérete is

és a nehezen elérhető célok

meghódítása.

A III. Uráli Ipari Biennálét idén ősszel rendezték meg az oroszországi Urál-vidéken. Az esemény tematikus fonalának választott mobilizáció egész provokatív ötletnek tűnik, figyelembe véve a jelenlegi nemzetközi helyzetet. De a kurátorok és a biennálebiztos más úton járnak, ők a kortárs művészeti színtéren megvalósuló mobilitás gondolatkörét igyekeztek kibontani. Ami eredendően a modern korhoz köthető. Sőt, mintha a kortárs vagy kortárs utáni (post-contemporary) világban már nem is lenne központi kérdés. Hiszen a kívülállók összefogásának koncepciója nem illik ahhoz a globalizál világhoz, ahol a rendszeren belül próbálnak összekapcsolódni az elképzelések, kultúrák és emberek.

Yoan Gong: A Hamlett gép első jelenete – Családi portré, 2015, performansz videódokumentációja

© fotó: Petr Zakharov

Ugyanakkor ezt a fogalmat épp most értelmezik újra, vagyis a mozgósítás újabb lendületet kap világszerte, miként azt az 56. Velencei Biennálén is láttuk. Az Ipari Biennále elképzelése szerint a mozgósítás nem a múltról szól, hanem ma is létezik, nemcsak a politikai és társadalmi folyamatokban, de a mitológia körében is.

A Hotel Iset, Zhen Yun Han fényinstallációjával

© fotó: Petr Zakharov

Két kurátort hívtak meg Kínából, hogy a biennále kortárs mobilizációs értelmezését kiterjesszék az iparosodás múltjára és jelenére, Oroszországra, Európára és Ázsiára, vagyis hogy projektjeiket és vízióikat Oroszország közepén megvalósítsák. Bijana Ciric és Li Zhenhua kiállítása az Iset néven futó hotelben kapott helyet Jekatyerinburg belvárosában.

A helyszín már önmagában történeteket és gondolatokat mozgósít. A konstruktivista kerületben álló Iset Hotelt a csekisták (titkosrendőrség) számára tervezték a szovjet időkben. A ház a magánélet közössé tételének szocialista elképzelését próbálta megvalósítani: a családok nem rendelkeztek saját konyhával és fürdővel a lakásban, hanem az első emelten lévő közös helyiségeket kellett használniuk. Miután a koncepció megbukott, az épületet különféle módon hasznosították, végül hotel lett belőle. (De mára bezárt.) A csekisták lakóterének és a konstruktivizmus emlékművének átértelmezése és új élettel való megtöltése fontos célja volt a biennálénak: a szervezők fel akarták hívni a figyelmet az uráli konstruktivista épület lassú pusztulására.

Hotel Iset

© fotó: Petr Zakharov

Bijana Ciric Műveleti tér – az absztrakció és a felhalmozás között címet viselő anyaga az első emelettől a harmadikig (plusz a kilencedik) foglalta el az épületet. Mivel a kurátor érintetlenül hagyta az eredeti enteriőröket, a kortárs műtárgyak hétköznapi tárgyakként lepték el a teret. A világ különböző pontjáról érkező művészek a mozgósítással kapcsolatos saját történeteiket mutatták be a hotelszobákban, keresve az emberi test eszközszerűségét, illetve a kapcsolatot az elvont társadalmi kérdések és a fizikai valóság között. A művészeti mozgósítás a néző mozgósításával járt együtt, például egy performansszal, amiben emberek csöndben bámulták azokat a kiállításnézőket, akik az emeleten elhelyezett műtárgyakat szemlélték.

Ai Weiwei program 2011–2015 között, performansz-dokumentáció, 20 csatornás videóinstalláció

© fotó: Petr Zakharov

Li Zhenhua kurátor Nincs valódi test kiállításával folytatódott a biennále a negyedik és a nyolcadik emelet között. Az anyag a Duchamp-féle ready made-ekkel kezdődő folyamatot járta körül, vagyis a művészileg kialakított tárgyak kihalását, ami elvezetett a valóságos és a transzcendens közötti valós, illetve mitológiai ellentéthez. „A valós test nem azonos a szervezettel vagy az identitással – mondja Li Zhenhua –, hanem az isteni kezdőenergiához hasonlít. Szélsőséges módon próbáltam bemutatni, hogy a művészet miként mutat rá az energiai forrására.

Sergey Rozhin: Ajándék bolt, 2015, installáció

© fotó: Petr Zakharov

Sasha Saltanova: Kis város, 2015

© fotó: Petr Zakharov

A látogató voyeurként nézhette az egykori hotelszobákban eldugott műveket. A művészek között ott volt Ai Weiwei, az Egyesült Államokból érkező Marianna Muller és a Com and Com is, akik a helyi művészekkel közös projektet dolgoztak ki. Az eltűnő test különböző formákban jelent meg, kezdve Zhen Yun Han Fénysuttogók című fényinstallációjával, ami átszínezte a hotel ablakait, egészen Sergey Rozhin Ajándékboltjáig, ami az élő „test” által maga mögött hagyott teret és tárgyakat mutatta be. A Hová futnak a kutyák (Where the dogs run) csoport performanszában pedig a végtelenségig tartó kötögetés érzete billentette át a nézőt, hogy a nagyon is létező tárgyak (kézzel készített ruha a test melegen tartására) világa helyett végül már az üres hotelszobában áradó energiát érzékelje.

Hová futnak a kutyák (Where the dogs run): A Mandelbrot-halmaz kötése és horgolása, 2011, performansz

© fotó: Petr Zakharov

A Nemzetközi Biennále Szövetség is tiszteletét tette Jekatyerinburgban az esemény megnyitójaként szervezett szimpóziumon és panelbeszélgetésen. Alisa Prudnikova – a III. Ipari Biennále biztosa – kijelentette, hogy „A kultúra a területfejlesztés mozgatórugója, hiszen lehet látni, ahogy a kortárs képzőművészeti biennálék megváltoztatják a városokat.” A biennále alatt futó rezidencia-program résztvevőit bátorították a szervezők, hogy az uráli környezethez nyúljanak hozzá. Fedor Telkov Háziasítás című projektje például olyan személyeket mutatott be, akik a városhoz nagyon közel eső atomerőműben dolgoznak, ismeretlen arcok segítségével hozva hozzánk még közelebb a nukleáris elemeket.

Fedor Telkov: Háziasítás, 2015, installáció

© fotó: Petr Zakharov

A mozgósítás szó elsősorban a háborút, a halált és a bevonulást jelenti, de benne van a pluszenergia ígérete is és a nehezen elérhető célok meghódítása. Remélném, hogy a mozgósításnak a jövőben már csak békés, művészeti verziója létezik majd, ami szépséggel, ötletekkel és boldogsággal gazdagítja az emberiséget. A III. Uráli Ipari Biennále valami ilyesmit akart csinálni.

Zhen Yun Han: Rossz kávé, 2015, installáció

© fotó: Petr Zakharov

— Marina Alvitr

2015. november 25., szerda 21:43
kapcsolódó cikkek
  • Moszkva jelenti

    Az Orosz Kortárs Művészet Garázs Triennáléja felfedezte a széles nagy Oroszország új művészeti kezdeményezéseit. Keleti terepszemle.

  • Emberutáni művészet

    A moszkvai fiatal művészek nemzetközi biennáléja idén fejest ugrott a poszthumán korba. Ihletett beszámoló selyemhernyókkal és evakuációs tervvel.

  • Csoda Jekatyerinburgból

    A Nemzeti Galériába fantasztikus orosz avantgárd festménykollekció érkezett. Álom, kvalitás, szenzáció.

ajánló

Bázeli szemle

A gyűjtők ismét elzarándokoltak a minden évben megrendezett svájci Art Baselre. Körkép a gigavásárról.

támogatók