Néhány kedvencünk a 2023-as Art Market Budapestről

Van több is, persze, nem volt egyszerű választani.

Bukta Imre: Dédi a Balatonon // Godot Galéria

Az idei Art Market egyik kiemelt pontja a Godot Galéria standja, ahol Bukta Imre önálló kiállítása látható egy izgalmas installatív környezetben. Ebben az anyagban szerepel a Dédi a Balatonon című festmény is, ami tematikailag szokatlan a buktai-életműben, hiszen a festő alapvetően a mezőszemerei tájat és az ott élő embereket festi. Azonban idén ellátogatott a magyar tengerre, ami megihlette annyira, hogy több Balaton-témájú képet készítsen. E festmény izgalmát nemcsak az új helyszín jelenti, hanem maga a téma is, hiszen Bukta festményein az emberek jellemzően valamilyen mezőgazdasági munkát végeznek és kevéssé jellemző, hogy megpihennének. E mostani kompozíción azonban az emberek többsége a felhőtlen semmittevés állapotában van épp. A jelenet valódi üzeneté hordozója azonban a dédi, aki teljesen idegenül fest ebben a felszabadult világban: felöltözve, értetlenül ül egy székben, lábát egy lavór vízben áztatja. Kitekint a képből, a néző felé fordul, tulajdonképpen ő az, aki az egész jelenet hiábavalóságára hívja fel a figyelmet.

Bánki Ákos: Flūmen-triptichon // K.A.S. Galéria

A K.A.S Galéria impozáns válogatást mutat be Bánki Ákos legújabb festményeiből, sőt: egyedi és sokszorosított szitanyomatait is megtekinthetjük ezen a standon. A Flūmen II. kiállításon szereplő triptichon különlegessége, hogy mindhárom képtáblán a korábban jellemző öntött layereket egy óriási gesztus fedi el. Óriási energiájú képek ezek, robbanásszerű érzeteket keltenek. A homogén gesztusok, bár beborítják az alsó, csendesebb felületeket, mégsem rejtik el azokat teljesen. Inkább úgy működnek mint egy újabb layer, ami hozzátesz a korábbi gondolatsorhoz. Ugyan ezek az intenzív gesztusok dominálják a képeket, a vásznak szélein észlelhetők az alsóbb rétegek, nem destruálják azokat, hanem hozzátesznek, az alsóbb jelentésrétegét gazdagítják. Izgalmas vizuális feszültséget jelent az is, hogy a kétféle gesztusrendszer ellentétes irányú, hiszen míg az alsó rétegek felülről indulnak lefelé, addig a kép közepére rádobott gesztusok kívülről indulnak befelé, ezért izgalmas térérzettel gazdagítják a műveket.

Pintér Gábor: A szabadság félrevezeti a népet // Our favorites from Art Market Budapest

A nagy presztízsű magángyűjtők kollekcióiból összeválogatott reprezentatív kiállítás egyik műve Pintér Gábor festménye, ami tulajdonképpen egy parafrázis, de sokkal több is annál. Két, elsőre össze nem illő jelenetet látunk egymás mellé illesztve, az alsó rétegben Delacroix híres festményének átirata látható, felette pedig egy kisebb, képregényszerű sztori, amelyben Pintér geometrikus elemekből összeillesztett, vidámnak ható figurája két fa közé szorulva próbál megoldásra jutni. A kép egyszerre banális és komoly, humoros és megrázó, megnevetteti a nézőt, ugyanakkor korunk ambivalens mivoltára is rávilágít. Pintér jellemző színhasználata, a türkiz és a lila ütköztetése szürreális hatást kelt, ami a jelenet bizarrságát csak tovább fokozza. Az alkotó műveire egyébként is jellemző, de e képnél is tetten érjük, a hétköznapi és a szürreális, a közérthető és az idegen közötti billegést.

Bencs Máté: Grandma’s Sudoku // Hybridart Space

Bencs Máté műve mediálisan is rendkívül izgalmas, hiszen az alkotó színes plexire viszi fel a kompozícióit, amely már eleve másféle érzeteket kelt a nézőben, mint egy sima vászon: a mű alapfelülete csillogó, fényes, ami már alapból mozgásra készíteti a nézőt. Sőt: jelen esetben ez a piros surface világít is, így a mű, amellett, hogy objektszerűvé válik a mögé helyezett keretnek köszönhetően, a lightboxok jellegét is megidézi. Bencs kompozíciója egymás mellé rendelt, különböző minőségű elemekből legoszerűen áll össze, amelyből azután a nézőnek kell megalkotnia a saját olvasatát. Bár a kép kiindulópontja egy személyes történet, az alkotó nagymamájának egy korábbi rejtvényét is megtaláljuk a művön, tulajdonképpen az apró elemekből egyéni narratívák születnek meg. A képen egy felfújt 2-es szám dominál, de a felhőszerűen felfújt gesztus is hangsúlyosan jelenik meg, miközben Bencs jellemző motívumait, a betűtotemet vagy a tetkóinak ismert formáit is megtaláljuk ezen a művön.

Menyhárt Marcell: Too angry // Nick Gallery

Menyhárt Marcell popos, játékos objektjeit egy gyermekkori játéka inspirálta, amelyben a konkrét tárgyak egy kipattintható keretben szerepeltek. Ez a keret íródik tovább Menyhárt műveiben, amelyek bár egyszerű formákból építkeznek, mégis komplexek, rétegzettek és többféle olvasatot is megengednek. Menyhárt az internetes kommunikáció és a gyermekjátékok nyelvét egyszerre működteti, az absztrakt, jelszerű elemekből építkező kompozíció az emoji-kultúrára adott kritikaként is olvasható, miközben a művek további izgalmát jelenti, ahogy az alkotó a jelentésnélküli alakzatok összeillesztésével végül egy olyan antropomorf entitást alakít ki, amely már erős interakcióba lép a nézővel és valamilyen érzelmet vált ki belőle. A Too angry például egy mérges, dühös figurát mutat fel, aki láthatóan megpróbál félelmet kelteni a nézőben, miközben azt is pontosan érzékeljük, hogy nem jelent valódi veszélyt. A mű izgalmát jelenti még a layerekben való gondolkodás, a különféle rétegek egymásnak ütköztetése. A lapos háttér, a csőszerűen ráhelyezett forma, valamint a legfelső réteg apró elemei izgalmasan találkoznak és alkotnak együttesen egy műtárgyat.

Győri Andrea Éva: Vibration Highway // acb Galéria

Győri Andrea Éva érzékeny ceruzarajz-akvarellje a testtapasztalat és az elme közötti kapcsolatokat igyekszik megjeleníteni: a valós érzetek és a víziók kapcsolatának szép példája ez a mű is. Egy lebegésszerű jelenetet látunk, amelyben a női alak egy meghatározott pózt felvéve, ám minden görcstől feloldódva szervesen beágyazódik a körülötte levő környezetbe, ami tulajdonképpen egy kétdimenziós, a folyamatábrákat megidéző képtér. Ebben a szövetben különféle gyakorlatokat láthatunk, amelyek a test tudatos ellazítását célozzák. Ezen a munkán Győri Andrea Éva jellemző színhasználata is tetten érhető: a piros általában a szexuális izgalmat, a sárga az emberi test által létrehozott váladékokat szimbolizálja, valamint utal a testet pusztító mérgekre és betegségekre, míg a kék a test energiamezőjét, auráját jelképezi.

Nagy Kriszta x-T: Testvérek, nővérek // Tokaj Art Wine

Nagy Kriszta idén nyáron kezdte el festeni azt a sorozatot, amelyen fiatal lányok hanyattfekve fekszenek a kompozíciókon. Az alakok jellemzően egy meghatározhatatlan térben lebegnek, testtartásuk laza és görcstelen, ami csak tovább erősíti a jelenet álomszerűségét. És ezen a képen, bár a figurák karjaikkal összekapcsolódnak és egy szoros szövetet alkotnak, mégsem érezzük, hogy bármilyen viszonyban lennének egymással, hiszen nem egymásra figyelnek, hanem a nézőre tekintenek ki. Körülöttük fluidálva jelennek meg a különféle tárgyak, szellemképszerűen pedig más emberi alakok is kirajzolódnak a kompozíción, így tulajdonképpen azt érezzük, mintha a két alak egy időtlen és tér nélküli dimenzióban levitálna, ami különös melankolikus hatást vált ki a nézőben. Körülöttük különféle szimbólumok is megjelennek, fegyverek és liliomok, amelyek a háborút és a békét jelképezik, miközben az egész világ kaotikusságát is érzékeltetik. Nagy Kriszta festménye tulajdonképpen egyszerre nagyon lírai, azonban mégis van benne egy erős statement, ami tulajdonképpen egyfajta könyörgésként is felfogható.

Regős Benedek: Cím nélkül (állványzat a templomon) // Initio Art & Design

Regős Benedek a hétköznapokban rejlő szépséget kutatja: olyan fotókat készít, amelyek a lehető legbanálisabb tárgyakat mutatják fel, mégis ezek a dolgok valamilyen elképesztő vizualitást hordoznak magukban. Jelen kép szereplője tulajdonképpen egy építkezési állvány, ami a kép terét különböző geometrikus képmezőkre osztja. A mezők azonban további felületekkel, layerekkel gazdagodnak az állvány által vetett árnyéknak köszönhetően. A kompozíció ezáltal különböző mintázatokkal rendelkező geometriai formákból építkező művé válik. 

Németh Dávid: Mask II. // NaCo

AZ ÖSSZES KÉP: Reprodukciók az Art Market kínálatából, Budapest, 2023.

© a művészek és a kiállító galériák jóvoltából.

Németh Dávid művén torzított, dekonstruált pankrátormaszkot látunk, amely már olyan mértékben lett alakítva, hogy az arcot csak nyomokban lehet rajta felismerni, mindössze a puhára fújt felületek között kirajzolódó nyílásokból asszociálhatunk portréra. Az egymásra komponált redők, a köztük levő rések az abject fogalmát hívják elő a nézőben: valamilyen taszító, félelmet keltő dologra asszociálhat. A különböző tekervények, nyúlványok organikus képzeteket keltenek, bélszerű, szövetszerű képzeteket hívnak elő a befogadóban, a fokozatosan kirajzolódó arcban pedig megjelenik egyfajta állatiasság, ösztönösség, agresszivitás, így a mű erősen maszkulin jelleget vesz fel.

— Kocsis Katica

2023. október 21., szombat 10:45
kapcsolódó cikkek
ajánló

Gresa Márton: Painting ®

Festészeti gesztus, print, festészeti pátosz

támogatók