Beton Piknik

Május 14-én összejön a hip-hop szcéna legjava a Szentendrei úton. Graffiti, break bajnokság, rap, újcirkusz, splam poetry és képzőművészet. Interjú az underground találkozó szervezőivel, Budha Tomival, Fekete Zsolttal és Pátkai Marcellel.

Nekik és nekünk is az a fontos,
hogy együtt legyen a hip-hop minden válfaja.
Amikor ez létrejött a '70-es évek Amerikájában,
akkor még erről szólt.



OOPS – Partizan Street Session, falfestés a PP Centerben, 2014

© fotó: Pátkai Marcell

A rendezvény címe Beton Piknik SR UG. Mit fednek ezek – a szubkultúrát minden bizonnyal aktivizáló – rövidítések?

Fekete Zsolt: Egész pontosan „SR UG találkozó”. Ugyanis azok az underground pofák, akik hozzánk hasonlóan a kultúráért, vagy nem feltétlenül a pénzért csinálják azt, amit csinálnak, vagyis tudnak még őszintén festeni vagy zenélni, elsősorban ők vannak meghívva és ők töltik ki a programot. Barátkozunk és ismerkedünk.

De mi az SR UG?

FZs: Secret Reality Underground találkozó.

Ez lesz az első ilyen a Szentendrei úti volt textilgyár területén, a PP Centerben?

Pátkai Marcell: Volt már egy hasonló rendezvény, Oops címmel a PP Centerben, amit a Partizán Műterem és Galéria szervezett. Így kerültünk kapcsolatba az SR UG-val, akik szintén részt vettek a megvalósításban. A PP Center Jégtörő utca felé eső, 130 méter hosszú kerítését festette ki negyven alkotó, de kiállítás és rap koncert is volt.

Budha Tomi: Mindig azt mondják, hogy Budapest a lehetőségek városa – pénz nélkül. Ez is erről szól: nem a pénz számít, hanem hogy van egy helyszín, van egy lehetőség és vannak az emberek. Remélem, hogy most – kicsit meghazudtolva önmagunkat – problémamentesen tudunk megszervezni egy olyan eseményt, ami tíz év múlva visszanézve, akár kultikus rendezvénnyé válik majd.

Ilyen ambiciózus vágyak fűtenek titeket?

BT: Szükség van „hiánypótló” rendezvényekre, mert a korábbi évek kultikus szervezői bizonyos értelemben „kiöregedtek” a szakmából.

FZs: Inkább úgy fogalmaznék, hogy elüzletiesedtek a dolgok. Azok a képviselők, akik régen ezzel foglalkoztak, ma inkább üzletemberek vagy egyszerűen már más dolgokkal foglalkoznak.

BT: Nem valódi nemzedékváltásról van szó, de az ember 16-tól 20 éves koráig minden hülyeséget megcsinál, utána viszont kicsit asszimilálódik a környezetéhez. Szerintünk viszont fontos lenne bevonni a fiatal generációt is, akiket nem a márkahűség érdekel, hanem az alapok és a gyökerek, hogy az emberek együtt hallgatnak zenét, együtt breakelnek vagy együtt graffitiznek. A 35-40 évesektől egészen a 16 évesekig ezek az arcok boldogan találkoznának, nemcsak a legnagyobb mainstream rendezvényeken – hanem a kultúra vonzásában is.

Jó helyszín egy hip-hop eseményhez a PP Center?

FZs: Ideális tér, falfelület, hangulat és lelkiség. A PP Centerben egyébként is jelen van a művészet, a házigazda Artkartellnek is itt van a székhelye.

BT: Ez egy nagyon jó helyszín, közel a budai grafiti kultikus színtereihez, a Filatori gáthoz és a Kaszás dűlőhöz.

PM: Olyan képzőművészek is részt vesznek az eseményen, akinek a PP Centerben (Partizán Műterem és Galéria) van a műtermük. A PP Center azért alkalmas erre az eseményre, mert a kulturális felelősségvállalás jegyében megfogant „Teret adunk törekvéseinek” programunk lehetőséget tud nyújtani hasonló szubkulturális eseményeknek. Nemcsak egyféle, hanem a közeg különféle kulturális megnyilvánulásainak egyszerre tudunk teret adni: a breaktől, a falfestésen keresztül, a képzőművészeti kiállításig. Mivel ennek a színtérnek a képviselői nem kereskedelmi célból alkotnak, fontos, hogy legyen olyan támogató, aki mögéjük tud állni. A sokféle tevékenységet felölelő Artkartell épp ilyen, itt a „használd a teret” ernyője alatt mindenféle összművészeti projekt létrejöhet.

Az SR bulik viszont
inkább hasonlítanak
az eredeti hip-hop műfajhoz.
Az jön el, aki ezt érzi.

OOPS – Partizan Street Session, kiállítás a PP Centerben, 2014

© fotó: Pátkai Marcell

Az összművészet kellemesen tág kategória. A Beton Pikniken milyen műfajok jelennek meg egész pontosan?

PM: Falfestés, kiállítás (a „magasabb” képzőművészetnek), break bajnokság és újcirkuszi előadás, ami vegyíti a táncot és a színházat...

FZs: … és a slam poetry, ami bizonyos értelemben napjaink költészete.

Hogy válogattok az underground igazi ősforrásából táplálkozó alkotók közül a programhoz?

FZs: Öt-hat éve elvált az úgynevezett „underground” útja a piacorientáltabb zenei produkcióktól, mert azon a térfélen kialakult egy hatalmas felvevőpiac. Közben viszont csomó más csapat háttérbe szorult, akik nem indultak el azoknak a népszerű underground bandáknak az útján, akik rendszeres vendégek a fesztiválokon, rádiókban és tévékben. Az SR bulik viszont inkább hasonlítanak az eredeti hip-hop műfajhoz. Az jön el, aki ezt érzi.

Nem egy folyamatos evolúció, ahogy az undergroundból a mainstream felé lépegetnek a szereplők?

BT: Inkább úgy mondanám, hogy többféle hozzáállást képviselő alkotók élnek egymás mellett.

FZs: Van, aki már a kezdet kezdetén is ott volt, de mégsem indult el ezen az új úton. A még mindig őszintén zenélő, értéket képviselő bandákkal az elmúlt pár évben alig foglalkozott valaki.

BT: Mert a számukra nyilvánosságot jelentő rendezvények, mint a Crime City vagy a Mikrofon Party már nincsenek. Nekik és nekünk is az a fontos, hogy együtt legyen a hip-hop minden válfaja. Amikor ez létrejött a '70-es évek Amerikájában, akkor még erről szólt.

FZs: Mi pedig most összefogjuk ezeket a csapatokat, illetve maguktól beállnak a Beton Piknik szellemisége mögé.

Könnyű volt meghívni a fellépőket, a résztvevőket?

FZs: Nagyon könnyű volt, hiszen sokan maguktól jelentkeztek. Tudják pontosan, hogy milyen szellemiséget képvisel ez a buli. Nem is jó szó rá a buli, inkább csapatépítés...

BT: … vagy még inkább: speciális osztálytalálkozó. Azok az emberek, akik a hobbijukból fakadóan kötődnek ehhez a szcénához, most végre találnak maguknak egy jó eseményt.

FZs: Itt lehet találkozni hasonló pofákkal az ország másik feléről is. Nem olyan széles ez a színtér, így hosszú távú barátságok tudnak kialakulni ilyenkor.

OOPS – Partizan Street Session, falfestés a PP Centerben, 2014

© fotó: Pátkai Marcell

Ha nem is osztálytalálkozó,
de egy szubkultúra találkozója,
ahol egy helyen találkozhatnak
a zenei előadók a falfestés
meghívott „krémjével”.

BT: A graffiti épp abban különbözik a többi képzőművészeti ágtól, hogy sok minden benne van. Különféle stílusú dolgok, a pop arttól a koncepten keresztül, a fotóreálig. Az a közös ezekben a széles spektrumot átölelő érdeklődésű emberekben, hogy rapzenét hallgatnak, amihez a fal iránti vágy, illetve tisztelet vitte el őket.

Mi fog történni a falakon?

PM: 61 művész, köztük külföldiek is, festik majd a falakat a régi textilgyár egy nagy kültéri folyosóján.

BT: 93 méter hosszú, négy méter magas fal áll a graffitisek rendelkezésére.

Mikor kezdődik a program?

FZs: Kapunyitás délben. Néhány művész korábban érkezik és már akkor dolgozni fog a saját motyóján. Déltől folyik a falfestés, miközben az ország minden pontjáról érkező DJ-k és MC-k dzsemmelnek egész nap a színpadon. Este kilenctől pedig ugyanez folytatódik odabenn a csarnokban. Egymásnak adják a mikrofont az MC-k, a lemezjátszót a DJ-k, merthogy annyian vannak, hogy mindenkinek csak egy rövidebb idő jut, utána meg mehet vissza barátkozni és bográcsozni.

PM: A break bajnokság selejtezője zajlik napközben, este pedig a döntő. Az esti koncert sessiont a cirkuszelőadással egybekötött slam poetry est nyitja meg, utána pedig kezdődnek a rap koncertek. Ha nem is osztálytalálkozó, de egy szubkultúra találkozója, ahol egy helyen találkozhatnak a zenei előadók a falfestés meghívott „krémjével”.

FZs: Aki nem részese ennek a kultúrának, az is át tudja érezni, mert mindenből kap egy kiváló ízelítőt, hiszen minden műfajt a szakma legjobbjai mutatnak be.

— Rieder Gábor

2016. máj. 07., szombat 13:25
kapcsolódó cikkek
  • BZZZ

    A Partizán Műterem magyar és külföldi alkotóinak évadzáró kiállítása. Képzőművészeti kipakolás, közösségmintázatok és posztindusztriális művészkaptár. Rajzás.

  • Nehézkedés

    Újcirkusz és kortárs képzőművészet most egy pop-up eseménysorozat keretében összekerültek. Álomdiszkó és lengő trapéz.

  • Spagetti story

    Boszorkányos intermedialitás, zsigeri elegancia és a sokak által áhított Budapest–München tengely. Makai Mira Dalma és plasztikus pigment parádéja. Egy történet kezdete.

ajánló

Kibékülés Pannonhalmán

Egy kritikai szemléletű kortárs kiállítás óhatatlanul súrlódásokkal jár. Interjú Mélyi József kurátorral.

támogatók